// 2024. november 26., kedd // Virág
Rés a pajzson

Sokba kerül a védelem: az áram drágulása miatt a deveselui rakétapajzsot működtető amerikaiaknak is többet kell fizetniük

// HIRDETÉS

Nem csak az egyszerű polgároknak kell mélyebben a zsebükbe nyúlniuk: az európai rakétavédelmi rendszer üzemeltetésébe is beleszól az energiahordozók árának növekedése.

Köztudott, hogy egy katonai létesítmény fenntartása és üzemeltetése nem kevés pénzbe kerül, de az is köztudott, hogy azért az országok általában nem szokták sajnálni a pénzt az ilyesmire.

Különösen igaz ez az Egyesült Államokra, amely a világ legerősebb haderejével rendelkezik.

Azonban az, ami most az európai energiaár-növekedések miatt Romániában zajlik, még az amerikaiakat is meghökkentette.

Mi több, arra kényszerítette őket, hogy még többet fizessenek a romániai katonai infrastruktúra működtetéséért.

Történt ugyanis, hogy a dél-romániai Deveselu katonai támaszpontjára telepített amerikai rakétatámaszpont – amely a NATO európai rakétapajzsának egyik eleme – levelet kapott az áramszolgáltatójától, amelyben az drasztikus áremelésről értesítette az amerikaiakat.

A román támaszponton belül működő amerikai rakétabázist a nápolyi székhelyű Naval Facilities Engineering Systems Command Europe Africa Central (NAVFAC EURAFCENT) működteti, ez kötötte meg a szerződést még tavaly a brassói ICCO Energ Kft-vel.

Az amerikaiak ugyan közbeszerzési eljárást írtak ki az áramszolgáltató kiválasztására, de arra az ICCO-n kívül senki nem jelentkezett, így végül vele kötöttek szerződést.

És hogy mennyibe kerül egy amerikai rakétatámaszpont árammal történő ellátása?

Nos, a 2021 július elseje és 2022 december 31-e között érvényes szerződés értelmében megawattóránként 374,50 lejről szóló szerződést kötöttek,

ami összesen nagyjából 13,8 millió lejt (vagyis 3,4 millió dollárt) jelent.

Ez már csak azért is kedvező, mert a Romániában állomásozó amerikai erők mentesülnek az áfa és a jövedéki adók befizetése alól.

A támaszpont működtetői számára azonban ekkor következett a fekete leves, amint az az amerikai kormányzatnak küldött jelentésből is kiderül.

Eszerint nem sokkal a szerződés megkötése után ütött be az energiaár-robbanás, ami több mint 336 százalékos áremelkedést hozott: októberre 374,50 lejről 885,13 lejre nőtt a megawattonkénti ár.

Az ICCO novemberben sajnálkozó hangnemű levélben értesítette az amerikaiakat, hogy a továbbiakban lehetetlen az addigi áron szolgáltatni az áramot, mivel az csődbe döntené a céget, emiatt pedig azonnal le is állna az áramszolgáltatás. Ezért januártól közel 900 lejes megawattóránkénti árról szóló szerződést kínált.

A támaszpont működtetői nehéz helyzetbe kerültek, hiszen ha a szolgáltató tényleg lehúzta volna a rolót, akkor ugyan nem maradtak volna szolgáltató nélkül, de bekerültek volna a szabadpiaci fogyasztók közé, ott viszont

akár az eredeti ár ötszörösét is a nyakukba sózta volna az az egyetemes szolgáltató, amelyhez besorolták volna őket.

A deveselui bázist működtető illetékesek szerint a jelenlegi energiapiaci helyzetben nem vagy csak nagyon nehezen tudtak volna új, megfelelő szolgáltatót találni, ami azzal fenyegetett volna, hogy szüneteltetni kellett volna a támaszpont működését, ez viszont hátrányosan érintette volna a Romániában szolgáló amerikai erőket.

Ez pedig már az amerikai katonai illetékesek szerint komoly veszélybe sodorta volna a nemzetközi biztonságot és a deveselui amerikai missziót.

Ezért arra kérték a washingtoni kormányzati illetékeseket, hogy hozzák meg az ügyben a legjobbnak tűnő döntést, vagyis amíg nem tudnak több jelentkezőt felhajtani egy újabb közbeszerzési eljárásra, addig fogadják el a szerződésmódosítást.

Az amerikai illetékesek pedig elfogadták a javaslatot, így a szerződés értelmében 11,37 millió lejjel többet, vagyis 25,21 millió lejt (6,16 millió dollárt) kell fizetniük az elégedett szolgáltatónak.

Hát így győzte le az amerikai hadsereget Romániában az áram árának növekedése.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója
Főtér

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója

És itt az első menet vége, itt vannak az első részeredmények… és úgy tűnik, valóban politikai földrengés lesz a vége.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Zajlik az államelnök-választás
Krónika

Zajlik az államelnök-választás

Vasárnap több mint 18 millió román állampolgárt várnak az országszerte reggel 7 órakor megnyitott közel 19 ezer szavazóhelyiségbe, hogy a 14 államelnökjelölt valamelyikére szavazzon.

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények
Székelyhon

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények

Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje vezet a vasárnapi államelnök-választás első exit-poll eredményei alapján.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS