Romániában sincs teljes konszenzus a menekültek befogadásáról

Az EU legtöbb tagállamához hasonlóan, Romániában sincs konszenzus a jobb és baloldali politikai szószólók között a migránsok befogadásáról. Traian Băsescu volt államfő szerint Romániának el kell utasítania a migránsok átvételét más uniós országoktól, mert nem lesz képes integrálni őket, ahogy a

„romákat sem tudta integrálni annyi évtizeden keresztül”

– közölte szerdán a Mediafax hírügynökség a volt elnök egy televíziós interjúját idézve. A volt államfő szerint semmi sem kötelezi Romániát bevándorlók befogadására, azt pedig, hogy csak két évig kell gondoskodnia róluk, az Európai Unió „szép hazugságának” nevezte.

Băsescu arra figyelmeztetett: a menedékkérők befogadása nem pusztán elszállásolásukat jelenti, mert várhatóan „népes családjukat” is maguk után hozzák, biztosítani kell kulturális jogaikat, mecseteket kell építeni számukra és anyanyelvű iskolákat. Băsescu szerint nem szabad, hogy Románia ezt önként magára vállalja, mert nem Románia az, amely a bevándorlókat Európába vonzza. Úgy vélte:

a menekültválsággal Európa saját meggondolatlanságának árát fizeti meg.

Mint kifejtette: egyes európai államok siettek katonailag is hozzájárulni az észak-afrikai diktatúrák megdöntéséhez, és nem mérték fel, hogy azok alternatívája a káosz.

„Akik az európai demokráciát akarták olyan országokba áthelyezni, mint Líbia, vagy Egyiptom, azoknak most az következményekért is vállalniuk kell a felelősséget” – jelentette ki Băsescu. A román elnöki hivatal egyik tanácsadója kedden bejelentette: Románia novembertől fogadja az önként vállalt uniós kvótarendszer szerint elosztott első menekülteket. Románia Olaszországtól és Görögországtól venne át 1705 menedékkérőt, az unión kívüli menekülttáborokból további 80 rászorulót hajlandó befogadni.

Bogdan Aurescu külügyminiszter a román diplomácia éves értekezletének megnyitóján kedden úgy vélekedett: nem elegendő kvóták alapján szétosztani a menedékkérőket, mit ahogy az egyoldalú,

más európai államokkal összehangolatlan megoldások sem lehetnek szerinte hosszú életűek.

A problémát a „forrásnál” is kezelni kell, az Európai Unió déli szomszédságában, ahol megfelelő választ kell adni a terrorizmus megfékezés, az instabilitással szembesülő államok megerősítése érdekében – hangoztatta a külügyminiszter.

Nem ért egyet Victor Ponta kormányfő a volt államfővel, de a jelenlegi államfő európai ügykért felelős tanácsadójának kijelentéseire is rácáfolt. A miniszterelnök a külképviseletek vezetőinek éves értekezletén az Európát elözönlő bevándorlókra utalva elmondta: Románia nem „ül ölbe tett kézzel”, határőrizetét megerősítette, de a határok lezárása képtelenség.

A szociáldemokrata miniszterelnök Traian Băsescu volt államfő kijelentésére reagálva kifejtette: „Azt állítani, hogy a muzulmánok mind terroristák, ez demagóg, populista képtelenség. Mint ahogy az is, hogy zárjuk le a határokat, ne fogadjunk be senkit.

De amikor a románok szabadon utazhattak Európába, az tetszett, igaz? Nekünk európai politikát kell folytatnunk”.

Hozzátette: a legfelső védelmi tanács dönti majd el, milyen álláspontra helyezkedik Románia a menekültek és bevándorlók ügyében. Klaus Johannis tanácsadója viszont kedden már eldöntött tényként említette, hogy Románia 1705 menekültet vesz át az önként vállalt uniós kvótarendszer alapján Olaszországtól és Görögországtól, akik novembertől kezdődően érkeznek az országba.

Ponta szerdai kijelentése arra utalt, hogy a bukaresti kormány még nyitott kérdésnek tekinti, milyen álláspontot képviseljen az európai egyeztetéseken abban az ügyben, amelyet – bár Romániát nem érintette eddig a bevándorlási hullám – Ponta is

az utóbbi évek legsúlyosabb európai válságának nevezett.

Ponta a szerdai értekezleten Moldova európai integrációjának támogatását nevezte a román külpolitika legfontosabb feladatának. A kormányfő második prioritásként Bukarest regionális kapcsolatrendszerének megerősítését említette. „Vannak olyan szomszédjaink, akikkel csak szomszédok vagyunk, de fontos, hogy baráti viszonyt is kialakítsunk velük” – jelentette ki Ponta anélkül, hogy részletezte volna, mire utal. Harmadik feladatként a diplomáciai kapcsolatok gazdasági hasznosítását nevezte meg a miniszterelnök a külképviseletek vezetőinek éves értekezletén.

Fotó: MTI, Balogh Zoltán, Molnár Edvárd