Reszkess, Oroszország: az EU-tagállamok vezetői szankciókkal fenyegetnek a mérgezéses ügy miatt

Az uniós vezetők várják a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet szakértőinek vizsgálati eredményeit Szergej Szkripal egykori orosz kettős ügynök és lánya angliai megmérgezésével kapcsolatban és az elítélő szavak mellett további intézkedések meghozatalára is sor kerülhet – közölte Angela Merkel német kancellár Brüsszelben, az uniós állam-, illetve kormányfők csúcstalálkozója első ülésnapját követően péntek hajnalban.

Merkel elmondta, a megbeszélések folyamán az Európai Unió teljes egységet mutatott az angliai mérgezés ügyében hozott döntésével, amely szerint nincs más ésszerű magyarázat,

„nagyon valószínű”, hogy Oroszország a felelős az idegméreggel elkövetett támadásért – közölte.

A német kancellár beszámolt arról is, hogy az uniós vezetők megerősítést vártak Donald Trump amerikai elnök részéről arra vonatkozóan, hogy az Európai Unió valóban mentességet kap az Egyesült Államokba importált acélra és alumíniumra kivetett vámok megfizetésére.

Az unió készen áll a tárgyalások folytatására, ugyanis úgy gondolja, hogy a védővám bevezetése nem indokolt. Ha azonban erre mégis sor kerülne, arra az EU ellenintézkedésekkel válaszol – húzta alá Merkel. Az uniós vezetők jó transzatlanti kapcsolatokra törekednek, de reagálni fognak, ha úgy látják, hogy valamely ország megsérti a nemzetközi kereskedelmi szabályokat – tette hozzá.

Mark Rutte holland miniszterelnök az éjszakába nyúló munkavacsora után távozásakor megerősítette: az uniós állam- és kormányfők az angliai Salisburyben idegméreggel elkövetett merényletkísérlet ügyében abban is megállapodtak, hogy „egyfajta jelképes gesztusként” hazarendelik konzultációra az uniós nagykövetet Moszkvából. Sajtóhírek szerint emellett

az EU több tagországa is fontolgatja orosz diplomaták kiutasítását, illetve saját diplomaták hazahívását a történtek miatt.

Theresa May brit miniszterelnök távozásakor megköszönte az uniós tagországok támogatását és egységét a Salisburyben elkövetett bűncselekmény ügyében. Örömét fejezte ki, hogy az Európai Tanács egyetértett az Egyesült Királyság kormányának értékelésével, amely szerint nagyon valószínű, hogy Oroszország tehető felelőssé az idegméreg használatáért.

Oroszország fenyegetése nem ismer határokat, ami veszélyt jelent az európai értékekre nézve. Helyénvaló, hogy az uniós tagországok egységet mutatva lépjenek fel a közös értékek megőrzése érdekében – tette hozzá a brit kormányfő.

Március 4-én Szergej Szkripal egykori orosz-brit kettős ügynök és lánya, Julija súlyos mérgezéses tünetekkel került az angliai Salisbury városának kórházába. A férfi korábban az orosz katonai hírszerzés ezredese volt, s tíz éven át dolgozott a brit külső hírszerzésnek. Brit álláspont szerint Szkripalt és lányát idegméreggel próbálták meggyilkolni, amiért Oroszország felelős. A moszkvai vezetés ezt visszautasította. Az ügy egyre inkább elmérgesedett, a vádak és viszontvádak nyomán a két ország kölcsönösen kiutasított 23 diplomatát. A nyugati országok felsorakoztak Nagy-Britannia mögött. Moszkva felajánlotta együttműködését az ügy kivizsgálásában, de kézzelfogható bizonyítékokat követel.

Az Európai Unió határozottan elítéli Törökországot, amiért a török hatóságok „jogtalanul őrizetbe vettek” két görög katonát,

valamint Ankara azon fenyegetőzése miatt, hogy megakadályozzák a ciprusi földgáz- és olajkitermelést – közölték az uniós vezetők a kétnapos csúcstalálkozójukon elfogadott zárónyilatkozatban.

Mint írták: a 28 uniós tagország vezetőjét tömörítő Európai Tanács határozottan kiáll a tagállamok közé tartozó Ciprus és Görögország mellett.

Az állam-, illetve kormányfők felszólították az EU-tagjelölt Törökországot, hogy hagyjon fel törvénybe ütköző akcióival, és a nemzetközi joggal összhangban tartsa tiszteletben Ciprus szuverén jogait a területén található természeti erőforrások feltárására és kiaknázására. Továbbá arra szólították fel Ankarát, hogy hozza rendbe Ciprussal ápolt jószomszédi kapcsolatait, és normalizálja a kapcsolatokat valamennyi uniós tagállammal. A vezetők továbbá súlyos aggodalmukat fejezték ki az uniós állampolgárok elleni „folyamatos megtorló akciókkal” kapcsolatban is, sürgetve Ankarát, hogy a kérdéses ügyeket az érintett EU-tagállamokkal folytatott párbeszéd útján rendezze.

Az elmúlt hetekben a török hadihajók feltartóztattak egy fúrótornyot szállító olasz kutatóhajót, amely Ciprus felségvizein tervezett felméréseket végezni esetleges gázfeltárás céljából.

Két görög katona március elején lépte át a görög-török határt, állításuk szerint véletlenül, miközben feltételezett migránsoknak a hóban hagyott lábnyomait követték. Törökország a múlt héten kémkedésért vádat emelt ellenük.

Az uniós vezetők zárónyilatkozatukban aláhúzták azt is, hogy várakozással tekintenek az EU és a Nyugat-Balkán május közepére, Szófiában tervezett csúcstalálkozója elé. A tanácskozás várhatóan a térség európai perspektívájának újbóli megerősítését, konkrét kezdeményezések elindítását, valamint a régió kapcsolatainak javítását szolgálja majd - írták.