// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Profitgyilkos a Gyilkos-tó

// HIRDETÉS

Gyergyószentmiklós megvásárolja azt a partmenti részt, ami amúgy is az övé. Hogy végre fejleszthesse. Vagy hogy a polgi elpasszolja valakinek.

Kivásárolja Gyergyószentmiklós önkormányzata tulajdonostársát, Budapest V. kerületének önkormányzatát az 1996-ban közösen alapított Monturist Kft-ből - írja a székelyhon.ro hírportál.

Nem ment a biznisz

Ez a kft kezeli a Gyilkos-tó partjának egy részét, amelyet butikoknak, bódéknak, lacikonyháknak adott bérbe, de hasznot nem hajtott, sőt adóhátralékot, állami tartozást halmozott fel, ezért a város felszámolási eljárást kezdeményezett ellene. Annak ellenére, hogy ő maga is tulajdonosa, csak kisebbségi tulajdonosa.

 

A város 4,5 hektár területtel, Budapest Belváros-Lipótváros pénzzel szállt be annak idején a cégbe. A cég közgyűlését egy hete tartották Budapesten, ahol világossá vált, hogy a kerületi önkormányzat szívesen kiszállna belőle, ha Gyergyó kifizeti az 50 százaléknál valamivel nagyobb részét. 

 

Gyergyónak erre nincs 230 ezer leje, de tíz százaléknyit tervez megvenni a június 16-i közgyűlésen, majd szakaszosan a többi részt - mondta Mezei János polgármester. Mivel a Gyilkos-tó melletti területek nincsenek a városháza többségi tulajdonában, fejlesztési pénzeket se tudtak eddig megpályázni rá - állítja Mezei.

Nem is arra kell a föld

A polgármester szigorú vizsgálatot ígért a cég számvitelében és Virág Zsolt ügyvezető igazgató tevékenységében. A közgyülésen most felfüggesztették Virág Zsolt tevékenységét, azaz nem köthet szerződéseket, és a cég bankszámlájáról sem utalhat, csak ha az adóhátralékot törleszti.

 

Virág Zsolt viszont azt mondta a székelyhonnak, nem is turisztikai beruházást akar ott a város, hanem Mezei János törvénytelenül odaadta a terület egy részét annak, aki visszaigényelte. Virág szerint viszont a visszaigénylő területe az államosításkor nem is ott volt a tó közelében, hanem egy km-rel távolabb, ráadásul a cég törzstőkéjéhez polgármesteri rendelettel nem lehet hozzányúlni, csak közgyűlési határozat módosíthatja.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS