Piszkos ügyek, botrányok ide vagy oda, kezdődik a világ összes pénzén megvett világbajnokság

Már akkor nagyot nézett a sportvilág, amikor FIFA azóta már testületileg megbukott vezetése 2010-ben képes volt – az Egyesült Államokkal szemben – odaítélni a szervezés jogát egy székelyföldnyi területű, és Kolozsvárral megegyező saját lakossággal rendelkező, nulla közeli focimúlttal és focikultúrával rendelkező sivatagi országnak.

Ám a Sepp Blatter és Michel Platini örökébe lépő Gianni Infantino elnök sem merte elvenni Katartól a versenynaptárt is teljesen feje tetejére állító rendezést – cseppet sem meglepő, hiszen ő maga is Dohában él.

Pénzszórás, több ezer halott munkás, vesztegetések

Katar pedig a világ minden pénzét, a legfrissebb számítások szerint 250 milliárd dollárt (minden idők legdrágább olimpiájának, a 2014-es, Szocsiban rendezett téli játékok költségeinek ötszörösét) elköltve felhúzott hét csilivili, léghűtött stadiont a sivatagban. Egy már volt nekik…

Hogy a munkálatok mintegy 6500, többnyire délkelet-ázsiai vendégmunkás életébe kerültek, az cseppet sem érdekelte őket. Az sem, hogy a június-július (amikor arrafelé 50 fok van napközben) helyett téli világbajnokságot rendeznek.

Az sem, hogy saját törvényeik, és kultúrájuk szöges ellentétben áll a világ többi részén megszokott szurkolói kultúrával. Sör ugyan lesz, de csak nagyon eldugott helyeken, és nagyon drágán (12 dollár/korsó), viszont a helyi kultúra, öltözködési szokások, vallás vagy vezetés legkisebb megsértését is kegyetlenül büntetik. A kábítószer-birtoklásért pedig halálbüntetés jár.

A szólásszabadságról és a sajtó jogairól pedig az a két dán tévés tudna mesélni, akit a napokban nem engedtek filmezni. Katar megvette a vb-t, és a jelek szerint kizárólag saját szabályai szerint akarja megrendezni.

Teraszos, sörözős meccsnézések helyett forralt bor

Az átlagpolgárnak pedig pénze sem igazán van egy luxusturizmusra építő, luxusárakkal operáló, szálláshely-hiánnyal küszködő országban. Itthon pedig a mínusz fokok miatt lőttek a teraszos, sörözős közösségi meccsnézésnek – Katarnak köszönhetően jó eséllyel ez lesz az első forralt boros világbajnokság.

A világ minden pénzéből pedig a mesés vesztegetések mellett még csapatépítésre is költöttek, az első vb-jére készülő Katar 26 játékosából 11 honosított futballista.

Algériából, Portugáliából, Iránból, Szudánból, Franciaországból, Bahreinből, Ghánából és Egyiptomból importált játékosokból próbálják felvenni a versenyt a világgal – férfi kézilabdában egyszer már bejött nekik ez a módi, és 2015-ben ezüstérmesek lettek a szintén hazai rendezésű világbajnokságon. Fociban ennyire jó eredményre nem számíthatnak, egyértelműen övék a torna leggyengébb csapata.

Hogy ki a legesélyesebb? Ez a szokottnál is fogósabb kérdés

Nagy hiányzó a 2018 után ismét lemaradó, ám közben tavaly Európa-bajnokságot nyerő olaszokat leszámítva nincsen, legfeljebb még Chilét lehetne ebbe a kategóriába sorolni. A 8-9 valóban éremesélyes csapat közül pedig mindenki mellett és ellen is vannak nyomós érvek.

Mivel azonban a szezon közbeni rendezés csupán egy hetes felkészülést engedett meg a csapatoknak, a siker fő tényezője alighanem az összeszokottság lesz, kísérletezni ugyanis egyetlen edzőnek sem volt ideje közvetlenül a torna előtt. Íme a csoportok:

A fogadóirodáknál a két dél-amerikai futball-nagyhatalom, Brazília és Argentína áll az élen, csakhogy a legutóbbi négy vb-t rendre európai csapat nyerte. Neymarnak talán nem, de Messinek szinte biztosan ez az utolsó vb-je, de túlságosan nekik van alárendelve az egész csapat.

Keretértékben Anglia az első (1,25 milliárd dollárra becsülik játékosait), de ők csak otthon tudtak vb-t nyerni, és a fél védelmük sérült. Igaz, amióta Gareth Southgate az edző, minden nagy tornán eljutottak az elődöntőig.

Rendhagyó időpont, sűrű naptár, agyonhajtott játékosok

A franciák hiába címvédők, ez a legutóbbi négy torna példája alapján csoportkörös kiesést jelent. Kanté sérülésével felborult a középpálya, egókkal teli, fejnehéz csapat benyomását keltik. A németek új edzővel (Hansi Flick) és új generációval jönnek, ilyenkor meg tudják ugyan lepni a világot (lásd 2002-es ezüst vagy 2010-es bronzérem), de azért meglepetés lenne, ha nyernének.

A spanyoloktól és a hollandoktól egy-egy kíméletlen gólvágó hiányzik, a belgáknak meg egy Roberto Martineznél jobb edző. A portugáloknál Cristiano Ronaldó felett lassan eljár az idő, és Uruguay is 35-36 éves veteránokból (Muslera, Godín, Caceres, Cavani, Suarez) próbál kisajtolni egy utolsó nagy dobást.

Az afrikai és ázsiai csapatok legjobbjai pedig alighanem a leginkább átkozzák a téli rendezést, a legfrissebb sérülések miatt. Az Aranylabda-szavazás második és hetedik helyezettje, a szenegáli Sadio Mané és a dél-koreai Szon Hung-min is pont a vb előtt dőlt ki, bár mindketten bekerültek a keretbe, hátha menet közben felépülnek. Meg hát a vezéri képességeikre az öltözőben is szükség van.

A rendhagyó időpont miatt szokatlanul sűrűn lesznek a meccsek, főleg a csoportkörben, amelyet alig 13 nap alatt lezavarnak. Az egész torna három nappal rövidebb lesz a megszokottnál, a játékosok egészsége, regenerálódása mellett ezúttal is csak szavakban állnak ki a sportvezetők.

Nem véletlenül nem ég még vébé-lázban a világ. Rosszkor rendezik, rossz helyen, bár a győztesnek biztosan szépen mutat majd a kupa a karácsonyfa alatt.