// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

Papíron már körvonalzódott, mit fog tenni Románia migránsügyben

// HIRDETÉS

Van már bevándorlási stratégia és migrációs akcióterv is.

A 2015-2018-as időszakra szóló nemzeti bevándorlási stratégiát és a 2015-ös évre szóló migrációs akciótervet fogadott el szerdán a román kormány. A Legfelső Védelmi Tanács elé terjesztendő, kormányhatározat formájában elfogadott dokumentum szerint a hatóságok a migráció törvényes formáit kívánják támogatni, elsősorban a román munkaerőpiac igényeinek megfelelő, képzett bevándorlókat, illetve a román felsőoktatási rendszerbe jelentkező hallgatókat részesítik előnyben.

Ami a menedékkérőket illeti, Románia

„rugalmas rendszer” kiépítését tervezi, az egységes európai szabályokat kívánja alkalmazni,

de fellép az illegális migráció és az embercsempészet ellen, valamint kiemelt figyelmet fordít azokra a menedékkérőkre, akik nemzetbiztonsági kockázatot jelenthetnek.

A román kormány közleménye szerint az érintett hatóságok módosítani készülnek a jogszabályi keretet, hogy kiküszöböljék az ellentmondásokat, gyakorlatba ültessék az európai irányelveket és egy „befogadóbb” törvényi környezetet alakítsanak ki. Bukarest fokozottabban fogja ellenőrizni, hogy jogszerűen tartózkodnak-e területén az Európai Unión kívüli országok polgárai, és szigorúbban kíván intézkedni a törvénysértők eltávolításáról, esetleges kitiltásáról. Másfelől a stratégia értemében

fejleszteni akarják a menekültek elhelyezésével és társadalmi beilleszkedésével foglalkozó intézményhálózatot is.

Románia aktív szerepet kíván vállalni a nemzetközi közösség és az EU erőfeszítéseiben, ami a nemzetközi védelemre szoruló menekültek helyzetének tartós megoldását illeti – olvasható a bevándorlási stratégiáról kiadott kormányközleményben, amely azonban nem említ konkrét intézkedéseket.

Ugyancsak szerdai ülésén döntött a kormány arról, hogy további 6400 posztot hoznak létre a belügyi alakulatoknál. Corneliu Calotă kormányszóvivő szerint az állásokat nem fogják feltétlenül betölteni: a kabinet csak megtette a szükséges előkészületeket, hogy egy válsághelyzet esetén ne hátráltassák jogi akadályok a rendfenntartó erők létszámának bővítését.

Fotó: Andreea Alexandru/AP

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS