Ott akadályozzák a bírói nyugdíjreformot, ahol tudják – hírek pénteken

A nyáron hivatalba lépett Bolojan-kormány egyik fő célkitűzése a bírák és ügyészek nyugdíjazási körülményeit szabályozó törvényes keret megreformálása. Romániában ugyanis jogszabályok lehetővé teszik, hogy a bírák és ügyészek 50 éves koruk előtt befejezzék pályafutásukat és nyugdíjba vonuljanak, a nyugdíjuk összege pedig öt számjegyű, mivel megegyezik a legutolsó havi fizetésükkel.

A kormány már korábban megpróbálta átvinni a területet szabályozó törvénytervezetet, azt azonban az alkotmánybíróság októberben visszadobta, formai okokból. Bolojanék azonban újra nekirugaszkodtak és hosszas egyeztetések után a kormány ismét előállt egy módosított tervezettel, amelyet néhány nappal ezelőtt parlamenti felelősségvállalással vittek át a törvényhozáson.

Csakhogy a legfelső bíróság ezúttal is az alkotmánybírósághoz fordult arra hivatkozva, hogy a törvénytervezet diszkriminatív, megszegi a nemzetközi normákat és hogy a kormány nem indokolja meg kellőképpen, miért van sürgősen szükség a módosításokra.

A korábbi egyeztetések során a bírák és ügyészek azt akarták, hogy a nyugdíjuk a bruttó fizetésük 65 százaléka legyen. Ez azonban majdnem a teljes nettó összeget jelenti. Ezzel szemben a kormánykoalíció pártjai azt a megoldást támogatták, ami végül szerepel a törvénytervezetben, vagyis hogy a bírák és ügyészek nyugdíjának összege nem haladhatja meg az utolsó nettó fizetésük 70 százalékát.

Nap mint nap látjuk, mi folyik a Facebook-tartalmak kommentszekcióiban: vadidegen emberek ugranak egymás torkának – igen gyakran névvel és arccal –, és sértegetik, fenyegetik egymást amiatt, hogy nem ugyanazt gondolják a világ dolgairól.

A jelenség mondhatni általános, bár a hatóságok már évek óta figyelmeztetnek, hogy a Facebook és más közösségi médiafelületek nyilvános térnek számítanak, és annak, ami ott történik és elhangzik, jogilag ugyanaz a besorolása, mint amit az ember az utcán vagy más nyilvános terekben csinál vagy mond.

Mindezt megtapasztalhatta egy máramarosi férfi, akit a bíróság alapfokú ítéletében 50 ezer lejes kártérítés megfizetésére kötelezett, miután írásban megtámadott és megfenyegetett egy kommentelőt a Facebookon.

Az incidens még februárban történt, amikor a rendőrség egy bukaresti utcán feltartóztatta Călin Georgescu autóját és a volt elnökjelöltet bekísérte kihallgatásra. A felperes erről megírta a véleményét az Emaramureș megyei hírportál Facebook-oldalán, a másik férfi – Georgescu támogatója – pedig kommentekben agresszíven rátámadt. A sértett fél ezután beperelte.

Az 50 ezer lejes kártérítés mellett a bíróság arra is kötelezte a férfit, hogy az ítéletet saját költségén jelentesse meg egy helyi médiafelületen, és meg kell térítenie a 100 lejes perköltséget is.

Az ítélet nem jogerős, 30 napon lehet fellebbezni ellene.

A sértett fél elmondta a News.ro portálnak, hogy a férfit, aki megtámadta, nem ismerte, nem volt a Facebook-ismerőse sem, és álnéven kommentelt, a profilképe sem őt ábrázolta. Azt is elmondta, hogy a polgári perkezdeményezésen kívül feljelentést tett ellene a rendőrségen, az ügyben büntetőjogi eljárás is indult, a bíróság pedig távoltartási határozatot is kiadott az ügyben. Az alperes a legutóbbi tárgyaláson sem kért elnézést kommentjeiért, azt mondta: demokrácia van, ő pedig azt mondhat, amit akar.

– nyilatkozta a felperes.

Pénteki ülésén a kormány megállapította azoknak a nagy állami vállalatoknak a listáját, amelyek évtizedek óta alacsony hatékonysággal, gyakran veszteségesen működnek és reformokra van szükségük. A listán 17 vállalat szerepel, többek között a Tarom állami légitársaság, a vasúti vállalatok, a bukaresti Metrorex metrótársaság, az áramtermelő Electrocentrale Grup állami részvénytársaság vagy a kőolaj-kereskedelemmel foglalkozó Oil Terminal részvénytársaság.

Ennek a 17 állami vállalatnak a költségvetését kiemelt fontosságúként kezelik, és közvetlenül az állami költségvetés kidolgozása után foglalkoznak majd velük.

Az állami vállalatok reformjáról szóló memorandum első ízben határozza meg egyértelműen ennek a folyamatnak a szerkezetét és a reformokat végrehajtó állami intézmények illetékességi körét.

A reformfolyamatot egy tárcaközi bizottság felügyeli majd, és azt is, hogy az első 17 vállalat után milyen további állami társaságok működésén kell majd változtatni. A folyamat első lépéseiként naprakészen összegyűjtik az állami vállalatok minden pénzügyi adatát és felmérik a teljesítményüket, hatékonyságukat.

Az állami vállalatok működésének felmérése egy sor feltétel alapján történik: megnézik, melyek az alapvető fontosságú, kritikus infrastruktúrát működtető vállalatok, azonosítják a fontos, de jelenleg rosszul működő társaságokat, megvizsgálják a gazdasági hatékonyságukat, de azt is elemzik, hogy hol vannak átfedések.