// 2026. szeptember 20., vasárnap // Friderika

Ötmillióra emelték a Charlie Hebdo példányszámát

// HIRDETÉS

A címlapra pedig ismét Mohamed próféta került, aki 'Je suis Charlie' feliratú táblát tart a kezében.

A francia szatirikus lapnak ez az első lapszáma, amely kijött a nyomdából a szerkesztőség elleni, 12 ember életét követelő múlt heti terrortámadás óta. A számot – a hatalmas érdeklődés miatt – eleve hárommilliósra tervezték, ám a lapot néhány perc alatt elkapkodták az újságosbódék előtt már a szerdai nyitás előtt hosszú sorokban várakozó emberek.

Ezért a kiadó reggel bejelentette: az óriási keresletre való tekintettel a tervezett 3 millióról 5 millióra emelik a példányszámot. A Charlie Hebdo átlagosan 30 ezer példányban szokott elfogyni.

A párizsi Gare de l'Est pályaudvaron nyitott először az újságos, reggel 6 órakor, s fél 7-kor már nem lehetett a lapot kapni. Volt, aki 5-10 példányt vásárolt, a bolt pedig csak 125-öt kapott.

 

A csalódott vásárlók többsége ezért megvette a Le Canard Enchainé nevű újságot, Franciaország másik és legnagyobb szatirikus hetilapját, amelynek címlapján a Charlie Hebdo meggyilkolt újságíróival való szolidaritásként a következő mondat olvasható: „Gyerünk, srácok, ne hagyjátok magatokat lemészárolni”. A Libération és a Les InRockuptibles című lapok is nagy számban fogytak, ők Mohamed-karikatúrával a címlapjukon jelentek meg szerdán.

 

A francia rádiók és televíziók tudósításai szerint a bódék előtt hajnalban várakozó emberek többsége nem feküdt le éjszaka, nehogy lemaradjon a történelmi lapszámról. Franciaországban még soha nem jelent meg újság ekkora példányszámban. Sokan már kedden megrendelték a lapot az újságárusoknál, de ez sem jelentetett biztosítékot arra, hogy szerdán jut nekik a Charlie Hebdóból.

 

A hetilap címlapját már hétfőn késő este bemutatta internetes oldalán a Libération, amelynek szerkesztőségében kaptak helyet a Charlie Hebdo munkatársai a múlt heti véres merénylet után. A címoldalon a könnyező Mohamed prófétát ábrázolták, feje fölött ezzel a szöveggel: Tout est pardonné (Minden meg van bocsátva). Mohamed a kezében egy táblát tart, amelyen az utóbbi napokban a szolidaritás jeleként elhíresült Je sius Charlie (Charlie vagyok) felirat olvasható.

 

A lapban egyébként a megölt karikaturisták utolsó rajzai is láthatók.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Súlyos baleset Maros megyében: két halott, négy sebesült – hírek vasárnap
Főtér

Súlyos baleset Maros megyében: két halott, négy sebesült – hírek vasárnap

A romániaiak töltik a legtöbb időt az utakon, mégis a legrövidebb távolságon ingáznak naponta a munkahelyükre. Továbbá: százhúszezer eurós kerékpárút került egy moldvai településre, de senki sem használja, a főúton pedig nincs aszfalt.

Wass Albertnek nézték a „Vándor székelyt”, a bíróság elrendelte az eltávolítását
Krónika

Wass Albertnek nézték a „Vándor székelyt”, a bíróság elrendelte az eltávolítását

A székelyudvarhelyi Emlékezés Parkjában található „Vándor székely”-szobor eltávolítását rendelte el alapfokú ítéletében az Arad megyei törvényszék, mert a felperes állítása szerint ez a Romániában háborús bűnösnek nyilvánított Wass Albert írót ábrázolja.

Ártatlan zászlócsókoltatós hazafiaskodás vagy fenyegető üzenet a kisebbségeknek?
Főtér

Ártatlan zászlócsókoltatós hazafiaskodás vagy fenyegető üzenet a kisebbségeknek?

Az AUR trikolóros törvénytervezete – és ami mögötte van.

Erdélyben született és négy nyelven is folyékonyan beszél Nicușor Dan harmadik miniszterelnök-jelöltje
Székelyhon

Erdélyben született és négy nyelven is folyékonyan beszél Nicușor Dan harmadik miniszterelnök-jelöltje

Siegfried Mureşan Nicușor Dan elnök harmadik miniszterelnök-jelöltje. A 45 éves politikus az Európai Néppárt (EPP), illetve az Európai Parlament néppárti frakciójának alelnöke.

Kelemen Hunor nyakkendőjéről cikkezik a román sajtó
Krónika

Kelemen Hunor nyakkendőjéről cikkezik a román sajtó

Mindenkit meglepett, megtörte a szokásokat, játékos kiegészítőt viselt – több román sajtóorgánum sem hagyta szó nélkül Kelemen Hunor RMDSZ-elnök nyakkendőjét, amellyel a Nicușor Dan elnökkel való csütörtöki konzultációra érkezett.

Elkobozták a be nem könyvelt pénzt Hargita megyében
Székelyhon

Elkobozták a be nem könyvelt pénzt Hargita megyében

Az adócsalás megelőzése és visszaszorítása érdekében a Hargita megyei rendőrség autóalkatrészekkel foglalkozó cégekhez és az autószervizekbe szállt ki ellenőrzésre. Több törvénysértést is találtak.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS