// 2024. november 25., hétfő // Katalin
Orbán-Orban

Orbán Viktort akarta savazni Ludovic Orban, de csak magából csinált bohócot

// HIRDETÉS

Az egykori liberális miniszterelnök a magyar kormányfő adriai nyaralását próbálta kipellengérezni.

Nehéz az olyan politikus élete, aki nemrég még egy kormánypárt elnöke és Románia miniszterelnöke volt, ma viszont már csak egy olyan zsebpárt első embere, amelynek az emberek 90 százaléka számára elsőre még a neve sem ugrik be.

Ezt bizonyítja Ludovic Orban esete is, aki a Nemzeti Liberális Pártból való kényszerű távozása után a Jobboldali Erő nevű pártocska élén próbálja a választókat ostromolni.

És ha már korábban is jól bevált, ismét csak valamilyen magyar témával próbál a sovinizmusra mindig fogékony rétegek körében bevágódni.

Ezúttal Orbán Viktor magyar miniszterelnökbe kötött bele, hiszen ez most forró téma Romániában az egyesek által rasszistának bélyegzett tusványosi beszéd óta.

Közösségi oldalán Orban – aki miniszterelnökként még azzal dicsekedett, hogy Brüsszelben őt nevezik a „jó Orbannak”, a magyar kormányfőt pedig a rossznak –

Orbán Viktor adriai nyaralásába kötött bele.

Az apropót az adta, hogy a magyar kormányfő csónakja néhány napja meghibásodott – ami a román sajtó és Orban tálalásában már odáig fajult, hogy majdnem elsüllyedt.

„Júliusban a nagy hazafi Orbán Viktor arra buzdította a magyarokat, hogy a Balatont válasszák, és mondjanak le arról, hogy az Adriai-tengeren, a horvát tengerparton nyaraljanak. Augusztusban meg majdnem elsüllyedt a csónakjával. Nem a Balatonon, hanem az Adrián. Kommentár nélkül…” –

hangzik a velősnek szánt bejegyzés.

Amiben Orbannak elvileg igaza van – csak éppen röpke két évet tévedett.

Orbán Viktor ugyanis valóban mondta júliusban, hogy Több Balaton, kevesebb Adria –

csak éppen nem 2022 júliusában, hanem 2020-ban.

Amikor még javában tombolt a koronavírus-járvány, viszont oltás nem volt, így a magyar kormányfő arra buzdított mindenkit, hogy a járvány terjedésének megakadályozása érdekében inkább otthon nyaraljon.

Vagyis a „jó” Orban – aki félig magyar származású, ezért intenzív magyarellenességgel próbálja „rossz” pedigréjét tisztára mosni a román közvélemény előtt – úgy próbálta kipellengérezni a magyar miniszterelnököt, hogy végül magából csinált hülyét.

Ez így nagyjából össze is foglalja, hogy miért jutott oda, ahol most tart.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Schengen: megállapodás született arról, hogy Románia január elsejétől teljes jogú tag legyen
Krónika

Schengen: megállapodás született arról, hogy Románia január elsejétől teljes jogú tag legyen

Schengen-tag lehet Románia január elsejétől, miután megállapodás született a témában – jelentette be pénteken Budapesten Orbán Viktor magyar és Marcel Ciolacu román miniszterelnök.

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója
Főtér

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója

És itt az első menet vége, itt vannak az első részeredmények… és úgy tűnik, valóban politikai földrengés lesz a vége.

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra
Székelyhon

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra

Beköszöntött a tél csütörtökön Székelyföld-szerte, a legtöbb helyen meg is maradt a hótakaró. A kérdés most az, hogy meddig tart: várható-e újabb lehűlés, havazás.

Zajlik az államelnök-választás
Krónika

Zajlik az államelnök-választás

Vasárnap több mint 18 millió román állampolgárt várnak az országszerte reggel 7 órakor megnyitott közel 19 ezer szavazóhelyiségbe, hogy a 14 államelnökjelölt valamelyikére szavazzon.

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények
Székelyhon

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények

Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje vezet a vasárnapi államelnök-választás első exit-poll eredményei alapján.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS