// 2026. szeptember 26., szombat // Jusztina

Ön is izgatottan várja, mennyi prémiumot hoz a céges Jézuska?

// HIRDETÉS

Ahogy elnézzük ezt a felmérést, könnyen meglehet, hogy csalódás lesz a vége.

A szeretet ünnepe és az év vége remek alkalom arra, hogy a munkáltatók kifejezzék az alkalmazottak iránti megbecsülésüket, és hálából az egész évi robotolásárt egy csinos borítékot nyomjanak a kezükbe (lehetőleg minél kínosabb karácsonyi koccintás keretében). Ideális esetben, nem csak egy karácsonyi üdvözlőlap található a borítékban, hanem némi pénz vagy ajándékutalvány is. De a döntő kérdés: mennyi az annyi?

Nem akarunk illúziórombolóak lenni, de egy friss felmérés szerint tízből mindössze két munkáltató döntött úgy, hogy emel a tavalyi prémium összegén, hét szerint a tavalyi juttatás éppen elég lesz idén is, míg a tízből egy csökkenteni kényszerül az ezzel járó kiadásokat.

Tízből három főnök alkalmazottanként 150 lejt szán a hála kifejezésére, tízből egy 300 lejt. Két munkáltató (még mindig a tízből) 300 és 500 lej közötti összeget fordít erre a célra, ugyanennyien mondták azt, hogy ennél is nagyobb összeggel készülnek.

A megkérdezettek 46,6%-a pénzbeli juttatást ad, 27,4%-a ajándékokkal vagy utalványokkal (is) kedveskedik. 17,8% gondol az alkalmazottak gyerekeire is, és édességcsomagokat küld a kicsiknek. A cégek 45%-a szervez karácsonyi ünnepséget, melyen az egész munkatestület részt vesz. De vannak olyan cégek is (8%), ahol csak extra szabadnapokat adnak az ünnepek idejére – azért valljuk be, ennek is lehet örülni. Főleg, hogy sokan még ennyit sem kapnak, a munkáltatók 12,3%-a ugyanis semmilyen meglepetéssel nem készül az ünnepre.

A felmérés készítői arra is kíváncsiak voltak, hogy a cégek anyagi helyzete miként befolyásolja a juttatások mértékét, így kiderült: 27,4%-uk az anyagi helyzettől függetlenül minden alkalmazottnak biztosítanak valamilyen figyelmességet, ugyanakkor 26%-uk állítja azt, hogy az ajándékozói kedv arányosan nő a cég profitjával. 12,3% pedig azt vallja, ha nincs nyereség, akkor nincs karácsonyi prémium sem, legfeljebb valami szimbolikus apróság.

Prémiumtól függetlenül az alkalmazottak megtalálják a módját annak, hogy ünnepi hangulatot teremtsenek, például a cégek 52%-nál a munkatársak egymás közötti ajándékozást szerveznek  és karácsonyfát állítanak.

A felmérést a legnagyobb hazai állásközvetítő oldal, a BestJobs készítette november 25. – december 10. között 235 kis- és középvállalkozás, valamint nagyvállalatok részvételével.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen
Krónika

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen

Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, amely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol arányuk 20 százalék alá csökken.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött
Székelyhon

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött

Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség
Székelyhon

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség

Egy órán át garázdálkodott egy ismeretlen elkövető a csíkzsögödi MCRacing autóbontó udvarán: autószállítókat tört össze, járműveket rongált meg, áttörte a kerítést, majd egy forgalomból kivont autóval hajtott el.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS