// 2026. szeptember 24., csütörtök // Gellért, Mercédesz
Liszt rapszódia

Nemzeti ünnep helyett nemzeti cirkusz Gyulafehérváron – hírmix

// HIRDETÉS

A románok elsöprő többsége szereti a hazáját és büszke Romániára. „Ki az a Sara?” – liszttel és egyéb alapélelmiszerekkel dekorálta ki volt párja autóját egy nő.

„Feheruuaru rea meneh hodu utu rea”

Feszült várakozás és jelentős biztonsági intézkedések előzték még a december elsejei gyulafehérvári nemzet ünnepet, ahol a nagy egyesülésre való emlékezés sokkal inkább a lökdösődés, az üvöltözés és a párhuzamos valóságok ünnepe volt.

A George Simion, Călin Georgescu és Diana Șoșoacă alkotta szuverenista szentháromság külön helyszíneken és külön felvonulással készült a jeles alkalomra, arról is gondoskodva, hogy a rendet biztosító csendőröknek egy perc nyugtuk se legyen.

// HIRDETÉS

Ahogy Ilie Bolojan sem számíthatott meleg fogadtatásra, virágszirom-esőre. Amint két óra után betette a lábát a városba a szuverenista kórus azonnal rázendített a „Le a kormánnyal!” skandálásra. Repkedtek az „áruló” jelzők, és a tömeg egy emberként követelte a lemondását. A miniszterelnök gyakorlatilag levegőt sem tudott venni bekiabálás és füttyszó nélkül.

A legszürreálisabb jeleneteket Călin Georgescu hívei produkálták. A rajongók nem aprózták el: óriási zászlókkal vonultak fel, amelyekre nemcsak a volt elnökjelölt, de a felesége, Cristela arcképét is rányomtatták. A népszerűségben rocksztárként fürdő Georgescu autogramokat osztogatott és szelfizett, miközben tombolt a nép.

Az extázis akkor hágott a tetőfokára, amikor a hívek áttörték a csendőrkordont, és betörtek a Szentháromság koronázási katedrálisba, hogy ott virágcsokros nők és gyerekek köszönthessék a bálványukat. A templom udvarán a tömeg teli torokból skandálta, hogy

„Mondjon le Nicușor!” és „Mondjon le Bolojan!”

Azonban nemcsak szeretet és rajongás jutott jutott Călin Georgescu osztályrészéül. Délelőtt egy férfi azt kiáltotta az alkotmányos rend megdöntésével vádolt politikus arcába, hogy „Mars Moszkvába!”.

A tömeg válaszul provokátornak nevezte és ellökte a férfit, akit későbbi beszámolója szerint a volt elnökjelölt támogatói megvertek. A testőrei gyűrűjében tartózkodó Georgescu gurui méltóságához hűen nem kommentálta az incidenst, de későbbi emelkedett beszédében a nemzeti identitásról, a hitről és arról a kötelességről beszélt, hogy

„életben tartsuk azt a pillanatot, amikor a román nemzet helytállt a történelemmel szemben.”

Az AUR gyulafehérvári kongresszusán pártelnökké újraválasztott George Simion már reggel 9 órakor a várhoz masírozott a sajátjaival, azt állítván, hogy 11 ezren vannak mögötte. Kijelentette, hogy esze ágában sincs részt venni a hivatalos ünnepségeken, ő inkább a hazafiakkal találkozik, majd az általa vezetett menet Moldva, Erdély és Havasalföld egységét éltette.

Egy adott pillanatban a két szuverenista vezető támogatói keresztezték egymás útját, de ügyet sem vetettek egymásra, külön vonulva külön jelszavakat kiabáltak. Eközben Călin Georgescu bejelentette, hogy elhagyja Gyulafehérvárt, testőrei pedig megpróbálták eltávolítani a tömegből, míg George Simion vitába keveredett a csendőrökkel, akiket azzal vádolt, hogy céltalanul sétáltatják őket a városban.

Diana Șoșoacă a hangerőt képviselte a nemzeti ünnepen. Az SOS elnöke harsány törzsi dobok, hangos zene és a csendőrök kíséretében vonulva elégedetten nyugtázhatta a káoszt, hiszen korábban megüzente a hatalomnak: ha el mernek jönni, „csúnya vége lesz.

Feltétel nélküli ragaszkodás

A román állampolgárok túlnyomó többsége, 88,2 százaléka szereti Romániát és büszke az országára, miközben csupán 5,7 százalék nem ért egyet ezzel a kijelentéssel – derül ki az INSCOP Research legfrissebb felméréséből, amelyet az Informat.ro megbízásából készítettek.

A válaszadók háromnegyede (75%) teljes mértékben, további 13,2 százalékuk pedig részben ért egyet azzal a kijelentéssel, hogy „szeretem Romániát és büszke vagyok a hazámra”. A megkérdezettek 4,7 százaléka semleges álláspontra helyezkedett, míg az elutasítók tábora elenyésző: 2,6 százalék részben, 3,1 százalék pedig teljes mértékben nem ért egyet az állítással. A bizonytalanok vagy válaszolni nem kívánók aránya 1,4 százalék volt.

Remus Ștefureac, az INSCOP Research vezérigazgatója szerint a patriotizmus továbbra is erős identitásképző elem a lakosság többsége számára. Bár domináns társadalmi konszenzusról beszélhetünk ezen a téren, az árnyalatok – a részleges egyetértés, a bizonytalanság vagy az elutasítás – arra utalnak, hogy a társadalom egy részénél az országhoz való kötődés feltételes. Ez gyakran a személyes tapasztalatoktól, a társadalmi-gazdasági realitásoktól, illetve az állami intézményekbe vetett bizalom szintjétől függ.

A felmérés rávilágított egy érdekes politikai polarizációra is. Míg a kormányon lévő PSD és PNL szavazótábora szinte egyhangúlag vallja magát hazafinak, addig az ellenzéki USR szimpatizánsai mérsékeltebb kötődést mutatnak, ami a nemzeti identitás némiképp eltérő felfogására utalhat.

Ez részben az életkori sajátosságokkal is magyarázható. Ez részben azzal magyarázható, hogy a párt 18–29 éves szimpatizánsai a lakosság többi részéhez képest jól elkülönülnek a vállalt hazafiság valamivel alacsonyabb szintjével (73% szemben a teljes népesség 88%-os átlagával). A jelenség feltehetően összefügg a nemzetközi mobilitásnak való kitettséggel, a globalizált digitális kultúrával, valamint az állammal szembeni kritikusabb attitűddel – magyarázta Ștefureac.

„Tu, Alin, Alin, Alin, numai tu, Alin”

Az utóbbi évek időjárása alapján a jászvásáriak sem várták, hogy december elsején hó fogja takarni a parkoló autókat, de feltehetően azzal sem számoltak, hogy liszt, tojás, tej és egyéb, piskótához szükséges hozzávalók borítanak be teljesen egy kocsit.

A szürrealista installáció feltehetően a tulajdonos volt barátnőjének műve, aki a szomszédok szerint nemrég jött rá, hogy megcsalták. A kompozíció mellé üzenet is járt, kartonra írva, a nagy kérdéssel:

„Ki az a Sara? Miért csaltál meg, te aljas?”

Az autómosók nagyot szakíthatnak az incidensen, a helyszíni fotók pedig percek alatt bejárták a közösségi média zugait, újabb klasszikussal bővítve a gasztro-bosszú műfaját.

A hatóságok ezúton is nyugalomra intettek és emlékeztettek, hogy a párkapcsolati válságot leginkább párbeszéddel érdemes kezelni, elkerülve a személyes konfliktusok anyagi károkba vagy közrendészeti jegyzőkönyvekbe torkollását.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
BRÉKING: Siegfried Mureșant kérte fel kormányalakításra Nicușor Dan – hírek csütörtökön
Főtér

BRÉKING: Siegfried Mureșant kérte fel kormányalakításra Nicușor Dan – hírek csütörtökön

Nincs szén, emiatt nem tud teljes kapacitással működni az ország utolsó nagy szénerőműve Rovinari-on. A törvény tiltja az osztálypénz beszedését az iskolákban...

Útkereső fazekasok Marosvásárhelyen: hagyomány vagy újítás?
Krónika

Útkereső fazekasok Marosvásárhelyen: hagyomány vagy újítás?

Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.

Poloskairtás közben szökött meg egy román rab a velencei börtönből – hírmix
Főtér

Poloskairtás közben szökött meg egy román rab a velencei börtönből – hírmix

A bóvli kategóriába csúszás fenyegeti Romániát az elhúzódó politikai válság és az államháztartási hiány miatt. Félmillió eurót perelt vissza volt szeretőjétől egy temesvári milliomos.

Összetörték a rendőrségi Dustert, öten megsérültek
Székelyhon

Összetörték a rendőrségi Dustert, öten megsérültek

Öt ember, köztük egy hétéves gyermek is megsérült a vasárnap este Nagyszebenben történt közúti balesetben, amelyben egy rendőrségi jármű is érintett volt.

Eltűntek a sorompók, de a rendőrök nem: így ellenőrzik a román–magyar határt Schengen után
Krónika

Eltűntek a sorompók, de a rendőrök nem: így ellenőrzik a román–magyar határt Schengen után

Románia teljes jogú schengeni csatlakozásával eltűntek a sorompók és az állandó ellenőrzések a román–magyar határon, a rendőrségi kontroll azonban nem szűnt meg, hanem a határvonaltól a mélységi területekre és a fő közlekedési útvonalakra helyeződött át.

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött
Székelyhon

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött

Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS