// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Nemcsak az infók, a képek se hitelesek a centenáriumi PR-videóban

// HIRDETÉS

Románia természeti gazdagságát sem sikerült romániai felvételekkel illusztrálni.

Nemzetközi stock-felvételeket is bevágtak abba a PR-videóba, amelyet a kormány tegnap „ajándékozott” a száz éves Romániát ünneplő polgároknak. Mégpedig a Románia természeti szépségét és gazdagságát illusztrálni hivatott részbe.

 

Az első látásra is nyilvánvaló volt, hogy a kellemetlenül, sőt kínosan harsogó narráció valótlanságokat, ferdítéseket közöl, és a száz év közel felét elhallgatja. Azóta nemcsak az derült ki román értelmiségiek gyorsreagálásaiból, hogy például az inzulinkísérletei jogán a videóban feltűnő Nicolae Paulescu kora legvéresszájúbb antiszemitája volt, hanem az is, hogy még a természeti részt sem sikerült mind hazai felvételekből összevágni.

 

A Digi24 szerint a 20. másodpercnél képernyőre beúszó búzaföldeket Oroszországban filmezték, a 46. másodpercnél bevillanó, fű között kajtató farkas pedig a norvég Kjetil Kolbjornsrud felvétele, amelyet felbontástól függően 50-169 euróért lehet megvásárolni a Shutterstock honlapról, a stockfelvételek egyik legnagyobb webes áruházából.

 

A négy perces videó megtekintésével indították tegnap délelőtt az ünnepi kormányülést Gyulafehérváron, és kikerült a kormány Facebook-oldalára, ahol a kommentelők villámgyorsan szétszedték az alkotást a ceaușista propagandahangulata és a hamis információk miatt. A kormány YouTube-csatornáján a 860 lájk mellett már több mint 1700-an helytelenítik a videót.

 

A PR-blamázst az is növeli, hogy idén mutatták be a România neîmblânzită című, tényleg

" target="_blank">látványos természetfilmet, amelyet többek között azzal népszerűsítettek, hogy valóban itt készült felvételekből áll össze, amelyekért az alkotók óriási erőfeszítéseket tettek. 

 

Valószínűleg drágább lett volna tőlük vásárolni pár másodperces felvételeket. A PR-videó készítői legalább a román leleménnyel fényezhetik majd magukat, hogy milyen olcsón megoldották a centenáriumi kebeldagasztást.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS