Nem volt rossz üzlet az EU-tagság: dőlt a pénz Romániába a csatlakozás óta

Meg kell hagyni, ha az európai uniós csatlakozás anyagi oldalát nézzük, akkor Románia számára vitán felül megérte, hogy a gazdasági és részben politikai szervezet tagja lett: egy most kiadott összesítés szerint 2007-es felvétele óta jóval több pénz folyt be az országba az EU kasszájából különböző fejlesztésekre, mint amennyit Románia fizetett be a közös kasszába a rá megállapított kvóta alapján, vagyis az ország nettó kedvezményezettnek számít.

Az adatok szerint Románia a 2007-2021-es időszakban

44,7 milliárd euróval kapott többet, mint amennyit „tagdíjként” beadott a közösbe.

Ez annyit jelent, hogy tavaly decemberig az ország 68,75 milliárd eurót kapott, míg befizetnie eddig 24 milliárdot kellett.

Mindez azt jelenti, hogy a különböző európai uniós támogatások jelentős részét tették ki a központi vagy helyi hatóságok, illetve a magánvállalkozások beruházásainak és fejlesztéseire rendelkezésre álló pénznek.

Ezek ráadásul csak azok az összegek, amelyek az EU többéves – az uniós költségvetést rendszerint hétéves ciklusokra fogadják el – költségvetéséből az országnak jutottak.

Ehhez hozzájön még kétmillió euró a Next Generation EU elnevezésű közös helyreállítási tervből, amely a koronavírus-járvány okozta gazdasági válságból való kilábalást hivatott elősegíteni,

Csak tavaly – a helyreállítási program nélkül –

3,58 milliárd eurós volt a többlet,

mivel 6,34 milliárd eurónyi uniós támogatást sikerült lehívni a különböző projektekre, míg a közös kasszába 2,76 milliárd eurót fizetett be a bukaresti kormány.

Persze ennél akár több pénz is rendelkezésre állhatna – ehhez „csupán” annyi kell, hogy elegendő, megfelelően kidolgozott, megalapozott és valóban hasznos projektet dolgozzanak ki az állami illetékesek, az önkormányzatok vagy akár a versenyszféra képviselői.

Vagyis megéri az EU tagjának lenni – de persze a nettó befizető nyugati tagállamok sem csupán jótékonykodásból tolják a pénzt az új tagországokba. Egyrészt számukra GDP-arányosan nem annyira megterhelőek az összegek, mint például Románia, Bulgária vagy akár Magyarország számára, másrészt azért cserében a közép- és kelet-európai tagállamok megnyitották a nyugati cégek előtt a piacaikat, Románia emellett olcsó munkaerővel is ellátja a nyugatiakat.

És azt se felejtsük el, hogy a különböző, jelentős európai uniós támogatásból megvalósuló beruházások – például az autópálya-építések – kivitelezői között rendszerint nem kevés nyugat-európai cég van – vagyis az összeg jelentős része valamilyen formában vissza is kerül hozzájuk.