// 2024. november 26., kedd // Virág
Pénzeső

Nem volt rossz üzlet az EU-tagság: dőlt a pénz Romániába a csatlakozás óta

// HIRDETÉS

Az más kérdés, hogyan sikerült felhasználni.

Meg kell hagyni, ha az európai uniós csatlakozás anyagi oldalát nézzük, akkor Románia számára vitán felül megérte, hogy a gazdasági és részben politikai szervezet tagja lett: egy most kiadott összesítés szerint 2007-es felvétele óta jóval több pénz folyt be az országba az EU kasszájából különböző fejlesztésekre, mint amennyit Románia fizetett be a közös kasszába a rá megállapított kvóta alapján, vagyis az ország nettó kedvezményezettnek számít.

Az adatok szerint Románia a 2007-2021-es időszakban

44,7 milliárd euróval kapott többet, mint amennyit „tagdíjként” beadott a közösbe.

Ez annyit jelent, hogy tavaly decemberig az ország 68,75 milliárd eurót kapott, míg befizetnie eddig 24 milliárdot kellett.

Mindez azt jelenti, hogy a különböző európai uniós támogatások jelentős részét tették ki a központi vagy helyi hatóságok, illetve a magánvállalkozások beruházásainak és fejlesztéseire rendelkezésre álló pénznek.

Ezek ráadásul csak azok az összegek, amelyek az EU többéves – az uniós költségvetést rendszerint hétéves ciklusokra fogadják el – költségvetéséből az országnak jutottak.

Ehhez hozzájön még kétmillió euró a Next Generation EU elnevezésű közös helyreállítási tervből, amely a koronavírus-járvány okozta gazdasági válságból való kilábalást hivatott elősegíteni,

Csak tavaly – a helyreállítási program nélkül –

3,58 milliárd eurós volt a többlet,

mivel 6,34 milliárd eurónyi uniós támogatást sikerült lehívni a különböző projektekre, míg a közös kasszába 2,76 milliárd eurót fizetett be a bukaresti kormány.

Persze ennél akár több pénz is rendelkezésre állhatna – ehhez „csupán” annyi kell, hogy elegendő, megfelelően kidolgozott, megalapozott és valóban hasznos projektet dolgozzanak ki az állami illetékesek, az önkormányzatok vagy akár a versenyszféra képviselői.

Vagyis megéri az EU tagjának lenni – de persze a nettó befizető nyugati tagállamok sem csupán jótékonykodásból tolják a pénzt az új tagországokba. Egyrészt számukra GDP-arányosan nem annyira megterhelőek az összegek, mint például Románia, Bulgária vagy akár Magyarország számára, másrészt azért cserében a közép- és kelet-európai tagállamok megnyitották a nyugati cégek előtt a piacaikat, Románia emellett olcsó munkaerővel is ellátja a nyugatiakat.

És azt se felejtsük el, hogy a különböző, jelentős európai uniós támogatásból megvalósuló beruházások – például az autópálya-építések – kivitelezői között rendszerint nem kevés nyugat-európai cég van – vagyis az összeg jelentős része valamilyen formában vissza is kerül hozzájuk.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Zajlik az államelnök-választás
Krónika

Zajlik az államelnök-választás

Vasárnap több mint 18 millió román állampolgárt várnak az országszerte reggel 7 órakor megnyitott közel 19 ezer szavazóhelyiségbe, hogy a 14 államelnökjelölt valamelyikére szavazzon.

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények
Székelyhon

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények

Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje vezet a vasárnapi államelnök-választás első exit-poll eredményei alapján.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS