Nem úgy van az: nem örülhet minden hiteles a törlesztés kilenc hónapos felfüggesztésének

Bizonyára sokan fogadták meglepetéssel vegyes örömmel a román kormány bejelentését, hogy a magyar példát átvéve Romániában is a hiteltörlesztések kilenc hónapos, vagyis év végéig tartó felfüggesztésével segítik ki a járvány miatt bevétel nélkül, vagy kevesebb bevétellel maradt hiteleseket.

A kormány csütörtök estébe nyúló ülésén el is fogadta az erre vonatkozó sürgősségi rendeletet – amiből kiderül, hogy azért mégsem eszik olyan forrón a kását.

Florin Cîţu pénzügyminiszter ugyanis az ülés után azt mondta: a törlesztés felfüggesztésére nem minden hiteles jogosult alanyi jogon, csupán azok, akiket a járvány valamilyen mértékben közvetve vagy közvetlenül érint.

Azt viszont nem pontosította, hogyan állapítják meg, milyen kritériumok alapján állapítják meg, hogy ki és milyen mértékű érintettség alapján jogosult a törlesztés halasztására, csak annyit mondott: az érintettek köre széles lesz, mivel valamilyen formában mindannyiunkat érint a világjárvány.

A rendelet értelmében a törlesztés felfüggesztésének időszakában esedékes kamatokat tőkésítik és szétosztják a törlesztés fennmaradó időszakára, tehát a későbbi törlesztőrészletek nagyobbak lesznek az eredetieknél. A hitelesek 9 hónapnál rövidebb időszakra is igényelhetik a törlesztés felfüggesztését, amelyet szükség esetén meghosszabbíthatnak, de nem tovább, mint december 31.

A törlesztés felfüggesztésére vonatkozó igényt legkésőbb a szükségállapot végéig kell jelezni a bankoknál.

És már ebben is különbözik a magyar intézkedéstől: ott ugyanis azt kell jelezni, ha valaki nem kíván élni a lehetőséggel.

A romániai fogyasztói egyesületek már jelezték is, hogy szerintük ezek a intézkedések inkább a bankoknak kedveznek, mint az adósoknak.

Például azok, akik már a szükségállapot előtt sem tudtak törleszteni, nem kerülhetnek be a kedvezményezettek közé, ráadásul a végrehajtások is folytatódnak.

Azt sem tartják korrektnek, hogy a felfüggesztés időtartama alatt felszámolják és a tőkéhez írják hozzá a kamatot.

Hogy végül is kinek lesz rossz meg jó, majd kiderül, ha a kormány közzéteszi a rendelet alkalmazási előírásait.

Legalábbis remélhetőleg.