Ne essen pánikba, de újra felütötte a fejét Kolozsváron az állatról emberre terjedő Q-láz

Na jó, csak vicceltünk, ő semmiről sem tehet.

Május és augusztus között több mint húsz beteget diagnosztizáltak Kolozsváron Q-lázzal vagy ennek gyanújával. A Q-láz egy állatról emberre átterjedő betegség (zoonózis), legtöbbször szarvasmarhák vagy juhok terjesztik, de macskák és kutyák is hordozhatják a Coxiella burnetii nevű kórokozót.

Nem véletlen, hogy dr. Mihai Moisescu-Goia, a kolozsvári közegészségügyi hatóság (DSP) igazgatója a Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem mellett működő állatklinikákat nevezte meg a fertőzés gócaként, a most regisztrált betegek zömében állatorvosis diákok, illetve az állatklinikák dolgozói közül kerültek ki.

Az első Q-láz fertőzöttet május 14-én diagnosztizálták a Kolozsvári Járványkórházban, az utolsót augusztus 20-án, a szakember szerint mégis előfordulhat, hogy az állatklinikán kezelt egyetlen beteg állattól indult az egész, hiszen a betegség lappangási ideje 1-6 hét, ritkja esetekben több is lehet. Mint mondta, az állatorvosis diákok valószínűleg nem tartották be a munkavédelmi szabályokat, ezért fertőződhettek meg, a közegészségügyi hatóság pedig csak azért nem értesítette a lakosságot, mert a betegség emberről emberre csak nagyon ritkán terjed át, és egy enyhe lefolyású betegség esetében nem akarták riogatni a polgárokat egy esetleges járvánnyal.

A kórokozó az állatokban legtöbbször tünetmentesen van jelen, az embernél influenzaszerű tüneteket okoz (hosszan tartó láz, levertség, izomfájdalom, izzadás, köhögés, esetenként hányás), ritka esetben szövődményként tüdőgyulladás is jelentkezhet.

Az állatorvosi egyetem egyébként nem értesítette külön a diákokat a fertőzés kockázatáról, igaz, kifüggesztettek a bejáratra egy, a fertőző betegségek megjelenése esetén érvényes általános tudnivalókról szóló listát.

Dr. Mihai Moisescu-Goia szerint nincs vész, az állatklinikát (ahol a Coxiella burnetii DNS-ét tényleg kimutatták a mintákból) azóta kétszer is kisuvikszolták, és amennyiben a diákok ezentúl betartják az előírásokat, az újabb megfertőződés esélye minimális.

Nyugodtan csalogassa vissza a sértődött cicát.

A Coxiella burnetii egy Gram-negatív baktérium, obligát intracelluláris patogén, azaz csak a gazdatest sejtjeiben képes szaporodni. Gazdatest hiányában ellenálló formát vesz fel, ez egyszerűen belégzéssel is a szervezetbe juthat, de elsősorban a fertőzött állatok testnedveivel, szőrével terjed.

A betegség a II. világháború éveiben került az érdeklődés középpontjába, amikor a Balkánon, Ukrajnában és a Krímben harcoló német, valamint az Észak-Afrikában, Görögországban és Szicíliában levő amerikai és angol katonák között nagyobb számban jelentkeztek lázas általános tünetek és tüdőgyulladás. Ezt nevezték sivatagi láznak.

A kórokozót kullancsok is terjeszthetik.