// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

MOGYE: az egyetlen előrelépés, hogy a megszokottnál higgadtabb hangnemben tárgyaltak a felek

// HIRDETÉS

Az egyetem névváltoztatása miatt tüntető magyar diákokat viszont messziről elkerülte a rektor.

Ismét tárgyalóasztalhoz ültek a marosvásárhelyi orvosi és gyógyszerészeti egyetem román és magyar vezetői, hogy megvitassák, hogyan lehetne megoldani a magyar tagozat immár nyolc éve tartó patthelyzetét. A mintegy másfél órán át tartó megbeszélés a korábbi alkalmaknál kevésbé feszült légkörben, de továbbra is konkrét eredmények nélkül zárult  – számoltak be a Székelyhonnak, illetve az MTI-nek a magyar résztvevők. A pénteki egyeztetésen Kelemen Hunor RMDSZ-elnök is jelen volt, aki konstruktívnak nevezte a találkozót.

A nemrég George Emil Palade nevére átkeresztelt egyetem folyosóin fehér köpenyes orvostanhallgatók sorakoztak fel, hogy

egyenlő esélyeket, méltó magyar nyelvű oktatást, új román-magyar nevet követeljenek,

de az egyetem vezetősége a hátsó lépcsőkön érkezett és távozott, messziről elkerülve a tüntetőket. A diákok azt szeretnék elérni, hogy Palade mellett Miskolczy Dezső nevét is felvegye az egyetem.

Szabó Béla professzor, a magyar tagozat vezetője az MTI-nek elmondta: Leonard Azamfirei rektor egyetlen magyar (preklinikai) főtanszék megalakítását javasolta a magyar oktatók és hallgatók által követelt három (preklinikiai, klinikai és gyógyszerészeti) főtanszék helyett, olyan körülmények között, amikor

az angol tannyelvű orvosképzés számára az egyetem idén – különösebb akadékoskodás nélkül – önálló kart hozott létre.

A professzor a 2011 óta tartó állapotról azt nyilatkozta: megnyugtató megoldást az jelentene, ha az orvos- és gyógyszerészképzést önálló karba szerveznék, de a minimum az, hogy megalakulnának a régóta követelt önálló főtanszékek. Amióta tart a botrány, a magyar tagozat fokozatosan háttérbe szorul, folyamatosan csökken a diáklétszám és a tanári kar is apad.

A rektor egyébként a szenátusi üléseket bojkottáló magyar oktatókat hibáztatta azért, hogy az 1945-ben még önálló magyar egyetemként alakult tanintézet egy román származású tudós, George Emil Palade amerikai Nobel-díjas orvos nevét vette fel, figyelmen kívül hagyva azt a magyar igényt, hogy az egyetem egykori tanára, Miskolczy Dezső ideggyógyász nevét is viselje.

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS