Milyen következményekkel jár, ha a Lukoil kivonul Romániából? – hírek kedden

A Lukoil orosz olajtársaság hétfő este jelentette be, hogy eladja összes külföldi érdekeltségét. A cég közleménye szerint a döntésnek az az oka, hogy „bizonyos államok” korlátozásokat vezettek be a Lukoil és leányvállalatai ellen.

A moszkvai székhelyű Lukoil és a másik nagy orosz olajvállalat, a Rosneft ellen az Egyesült Államok vezetett be szankciókat egy héttel ezelőtt arra hivatkozva, hogy az orosz vezetés nem mutat tényleges elköteleződést az ukrajnai háború lezárása irányába.

A döntés nyomán a Lukoil elveszítheti bevételeinek 30 százalékát, el kell adnia három kőolaj-finomítóját és mintegy ötezer üzemanyagtöltő állomását.

Az orosz cégnek Romániában, Ploiești-en is működik egy finomítója, a Petrotel, ezen kívül van egy 320 üzemanyagtöltő állomásból álló hálózata is, amely mintegy négyezer alkalmazottat foglalkoztat.

Az EU szintjén egyelőre nincs szankciós döntés a Lukoil ellen, de Romániának rendkívül óvatosan kell eljárnia, ha ki akarja zárni az orosz érdekeltségű cégeket – mondta az Adevărulnak Arian Negrescu elemző. Az orosz cégek ugyanis mélyen és szerteágazóan benne vannak a romániai gazdaságban. Gazdasági, ellátási láncokban, folyamatban levő szerződésekben van aktív szerepük ezeknek a cégeknek, több tízezer embert foglalkoztatnak. Emiatt kizárásuk a gazdaságból komoly problémákat okozhat és csak akkor lehet kizárásról dönteni, ha Románia megoldásokat talált ezeknek a működéseknek és szerepeknek az átvételére, külföldi tőke bevonásával – figyelmeztet az elemző.

Az Intelligens Energia Egyesület (AEI) nevű szervezet szerint komoly biztonsági vonzatai is vannak a kérdésnek. A Lukoil töltőállomásai ugyanis stratégiai pontokon, a városok ki- és bejáratainál vannak, ahonnan igen sok minden megfigyelhető. Adatbázisai vannak, tudják, mennyi üzemanyagot használ a rendőrség, a hadsereg, mivel beszállítói szerződéseik vannak.

A három romániai kőolaj-finomító – amelyek közül az egyik a Lukoilé –, tárolja az állami üzemanyag-tartalékot. Ez volt a legolcsóbb megoldás, Románia kérte a finomítók működtetőit, hogy hozzák létre ezeket a tartalékokat. Csakhogy az AEI szakértői szerint nem tudni, hogy ezek a tartalékok egyáltalán léteznek-e. Ezért a román államnak mielőbb rendeznie kellene ezt a súlyos problémát – mondják.

Csökkenni kezdett a villanyáram ára, annak ellenére, hogy az áfa-szint 19-ről 21 százalékra emelkedett – jelentette ki George Niculescu, az energetikai szabályozó hatóság (ANRE) elnöke a parlamentben, az illetékes szakbizottságok ülésén.

Az ANRE vezetője az intézmény ár-összehasonlító felületén közzétett adatokra hivatkozta beszélt a villanyáram olcsóbbá válásáról. Az adatok szerint ugyanis az áramszolgáltatók árajánlatai csökkenő tendenciát mutatnak, a jelenlegi árajánlatok pedig 15-20 százalékkal alacsonyabbak, mint az elektromos energia piacának liberalizációja pillanatában, amikor a kormány megszüntette az árplafont.

Az ANRE elnöke szerint a szolgáltatók ügyfelekért folytatott harcából végül a romániai villanyáram-fogyasztók nyernek majd, mivel a számlákon szereplő összegek máris csökkennek.

Niculescu elismerte, hogy Románia bizonyos napszakokban olcsóbban exportál és drágábban importál áramot, de ez a magánfogyasztók számláin nem látszik meg. Ráadásul az új tároló kapacitások beüzemelésével ez az export-import árkülönbözeti jelenség még jelentéktelenebb lesz.

Az a fontos – hangsúlyozta az ANRE elnöke –, hogy a felhasználók vessék össze a szolgáltatók árajánlatait és válasszanak alacsonyabb árakat kínáló szolgáltatókat, hogy a nyomás az utóbbiakon legyen.

A Digi24 hírtelevízió koalíciós forrásokból úgy értesült, hogy a kormánykoalíció ülésén felmerült egy olyan elképzelés, miszerint a parlament létszámát 10 százalékkal kellene csökkenteni. Az idézett források azt mondták: Kelemen Hunor RMDSZ-elnöktől származik a javaslat.

A képviselők és szenátorok számának csökkentése nem új téma, 2009-ben konzultatív népszavazást is kiírtak erről. A népszavazáson azt kérdezték meg a szavazópolgároktól: egyetért-e azzal, hogy a parlament két házának létszáma legfeljebb 300 legyen. A szavazók közel 89 százaléka igennel válaszolt a kérdésre, de hiába lett érvényes a referendum, a parlament létszámának csökkentését azóta sem hajtották végre.

A létszámcsökkentés a Bolojan-kormány megszorító és takarékossági törekvései keretében is felmerült, de a koalícióban nem sikerült egyezségre jutni a konkrét megvalósításáról. Ilie Bolojan kormányfő október elején kérte a PNL törvényhozóit, hogy támogassák az USR által még májusban benyújtott, ezzel kapcsolatos törvényhozási kezdeményezést.

Eredetileg az volt az elképzelés, hogy a parlamenti mandátumok számát a legutóbbi népszámlálás adatainak függvényében állapítsák meg. Ez ellen az RMDSZ határozottan tiltakozott arra hivatkozva, hogy több magyarok lakta megye képviselet nélkül maradna.

Most azonban éppen az RMDSZ tett egy létszámcsökkentési javaslatot, a Digi24 által idézett források szerint pedig a koalíciós partnerek támogathatják a 10 százalékos csökkentéssel kapcsolatos elképzelést. Az ügyben döntést várhatóan a koalíció jövő heti ülésén hoznak majd.