// 2026. november 1., vasárnap // Marianna

Milyen eredménye lehet az EMNT és az SZNT újabb árnyékjelentésének?

// HIRDETÉS

Az első a nyelvi jogokra, a mostani a kisebbségvédelmi keretegyezményre vonatkozik.

Elküldte december 1-jén az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) közösen készített árnyékjelentését a Keretegyezmény a nemzeti kisebbségek védelméről című nemzetközi jogi egyezmény romániai alkalmazásáról.

Az egyezmény aláírása óta a román kormány négy alkalommal küldött beszámoló jelentést az Európa Tanács illetékes bizottságának, a legutóbbit az idei év elején. A kormány jelentésével párhuzamosan az RMDSZ is készített egy árnyékjelentést, rajtuk, valamint az EMNT-n és az SZNT-n kívül a marosvásárhelyi Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo) és a kolozsvári Muszáj-Musai civil csoport is dolgozik a maga árnyékjelentésén.

Az EMNT és az SZNT árnyékjelentését Toró Tibor, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem oktatója, Dabis Attila, az SZNT külügyi megbízottja, valamint Bakk Miklós, a Sapientia oktatója készítették.

Az EMNT és az SZNT a Kisebbségi és Regionális Nyelvek Európai Kartája végrehajtásáról szóló második jelentéshez is árnyékjelentést készített, ezt júniusban küldték Strasbourgba.

De miért kell árnyékjelentést készíteni? Mi a probléma a román jelentéssel? Olvassa el korábbi cikkünkben!

A 61 oldalas angol nyelvű dokumentum a bevezető jellegű fejezeteket követően a Keretegyezmény több cikkelyére vonatkozóan nyújt részletes, kutatáson alapuló elemzést a kisebbségvédelmi dokumentum romániai alkalmazásáról. Az árnyékjelentés többek között behatóan ismerteti a székely zászló használata ellen elkövetett hatalmi és civil visszaéléseket, valamint felhívja a Keretegyezmény Szakértői Bizottságának a figyelmét a Székely Szabadság Napja alkalmával elkövetett állami jogsértésekre. Továbbá a dokumentum kitér a kisebbségi nyelvhasználati jogok jelenlegi helyzetére, részletes esettanulmányokban számol be a kisebbségi oktatás és ezen belül kiemelten a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar tanszékeinek a helyzetéről, valamint megjegyzéseket fűz a decentralizációval kapcsolatos vita kisebbségi vonatkozásaihoz is.

Románia március elején – három év halasztás után – küldte el az Európa Tanácsnak a Kisebbségi és Regionális Nyelvek Európai Kartája végrehajtásáról szóló második jelentését. Ennek következtében 2016. május 9–13. között Romániába látogattak a karta végrehajtását felügyelő Szakértői Bizottság tagjai. Mindezeket megelőzően több szervezet – köztük az EMNT is – jelezte a Karta Titkárság felé (a hivatalos tájékoztatási ügymenetet követve), hogy árnyékjelentést készít, melyet június végén el is juttattak az illetékesekhez. Ennek ellenére a bizottság tagjai nem találkoztak a civilek képviselőivel.

Milyen haszna lehet az árnyékjelentéseknek?

Toró Tibor a Főtérnek elmondta, abban reménykednek, hogy a májusi látogatásról eltérően ezúttal találkoznak a szakértői bizottság Romániába látogató képviselőivel. Tartják a kapcsolatot a Titkársággal és 2017 előtt biztosan nem kerül sor a romániai látogatásra.

Az ügymenet úgy történik – mondta Toró –, hogy az országlátogatás után a szakértői bizottság elkészíti jelentését, amit visszaküld a román államnak, amely válaszol az esetleges megjegyzésekre. Majd a bizottság elküldi álláspontját az Európa Tanács Miniszteri Tanácsának, amely elfogadja a végleges álláspontot és megfogalmazza ajánlásait a bukaresti kormánynak.

A Keretegyezmény kapcsán ez lesz a negyedik jelentése az Európa Tanácsnak. A korábbiakban nincs sok negatívum a romániai magyar közösség helyzetére nézve, és éppen az a célja ezeknek az árnyékjelentéseknek, hogy Strasbourgban ne csak a közösséget képviselő politikai szervezetek (ebben az esetben az RMDSZ) álláspontját ismerjék – magyarázta Toró Tibor. Az lenne a nagy eredmény, ha megfordulna a magyar közösség helyzetére vonatkozó optimista trend és az ET elismerné a valóságot, vagyis hogy Románia nem éppen az a mintaállam a kisebbségvédelem területén, ahogy ez a kép Nyugaton kialakult róla – tette hozzá. Ez azért fontos, mivel a jövőben a szakértők, diplomaták e jelentések alapján ítélik meg Romániát és nem mindegy, hogy a dokumentumok a reális helyzetet tükrözik-e, vagy egy megszépített, problémamentes kisebbségi helyzetet.

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?
Főtér

Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?

Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.

Súlyos problémák miatt le kellett zárni az egyik erdélyi autópálya-szakaszt
Krónika

Súlyos problémák miatt le kellett zárni az egyik erdélyi autópálya-szakaszt

Úthibák miatt szerdán este sürgősen le kellett zárni az észak- erdélyi autópályát a dél-erdélyi sztrádával Torda és Szászsebes között összekötő A10-es autópálya egyik szakaszát.

Orvosi csoda történt, „meggyógyult” a betegszabadságon levő igazgató, miután Diana Buzoianu már nem miniszter
Főtér

Orvosi csoda történt, „meggyógyult” a betegszabadságon levő igazgató, miután Diana Buzoianu már nem miniszter

További csütörtöki hírek: nagyot veszítene az RMDSZ a községek tervezett összevonásával. És jön az első, sürgősségi költségvetés-kiegészítés, novemberben pedig egy második.

Megtalálták a Málnásfürdőről eltűnt kiskorút – frissítve
Székelyhon

Megtalálták a Málnásfürdőről eltűnt kiskorút – frissítve

Egy 16 éves, málnásfürdői lány megtalálásához kéri a lakosság segítségét a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.

Bákó megyei román iskolából jött, mégis az övé lett a legjobb magyar érettségi Csíkban: egy csángó lány útja otthonról haza
Krónika

Bákó megyei román iskolából jött, mégis az övé lett a legjobb magyar érettségi Csíkban: egy csángó lány útja otthonról haza

Kicsi korában a szülei románul beszéltek vele, ma mégis magyarul gondolkodik. Szentes Stefánia a lábnyiki Magyar Háztól Csíkszeredán és a kolozsvári egyetemen át jutott el oda, hogy ma a csángó gyerekeket biztatja arra az útra, amit ő maga is végigjárt.

Szám szerint 429: megvannak az összevonásra kijelölt községek
Székelyhon

Szám szerint 429: megvannak az összevonásra kijelölt községek

Alexandru Stoica fejlesztési miniszter pénteken közölte, hogy a kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az ezerötszáznál kisebb lélekszámú községek összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS