// 2024. november 23., szombat // Kelemen, Klementina
Jószomszédi iszony

Mi van itt? A románok szerint már Németország is nagyobb ellenség, mint Magyarország

// HIRDETÉS

Legalábbis ezt hozta ki egy új felmérés.

Egészen érdekes és tanulságos eredményeket hozott ki az Avangarde közvélemény-kutató legújabb, szerda este ismertetett felmérése, amelyben azt vizsgálták, hogyan viszonyulnak a románok a világ vezető hatalmaihoz, illetve a szomszédokhoz.

Nos, a felmérésből többek között kiderül, hogy – bár a korábbi kutatások szerint sokan tényleg komolyan tartanak attól, hogy Magyarország vissza akarja szerezni Erdélyt – nem Budapestet tartják a legnagyobb fenyegetésnek.

Arra a kérdésre, hogy a felsorolt országok közül melyiket tartják Románia legnagyobb ellenségének, a válaszadók 24 százaléka Oroszországot jelölte meg, így Oroszország Anyácska az első helyen végzett.

A másodikon viszont – Erdély-féltés ide vagy oda – nem Magyarország áll. Hanem Németország.

Hogy pontosan miért, ez érdekes kérdés – talán mert szembeszegült az Egyesült Államokkal az Oroszországgal közösen épített Északi Áramlat 2 gázvezeték megépítése kapcsán –, minden esetre a válaszadók 10 százaléka Németországban látja az ország legnagyobb ellenségét.

Így aztán Magyarország – bár dobogós – csak a harmadik helyen végzett, 6 százalékkal.

Ugyancsak érdekes, hogy azon a listán sem Magyarország végzett az utolsó helyen, amely azon szomszédos országokat lajstromozza, amelyeket a legjobb barátnak tartanak.

Az első helyen persze Moldova végzett 45 százalékkal, a második Bulgária 11 százalékkal, a harmadik Szerbia 8 százalékkal.

Viszont Magyarország a maga 4 százalékával megelőzi Ukrajnát, amely csupán a válaszadók 2 százaléka szerint jó barát – vélhetően az ukrajnai román közösséget is sújtó szélsőségesen kisebbségellenes kijevi lépések miatt.

Amúgy a megkérdezettek szerint

világszinten Románia legjobb barátja az Egyesült Államok

– ez 26 százalék szerint van így –, míg némileg ellentmondásban az ellenségképről szóló kérdésre adott válaszokkal, a második helyen itt is Németország áll, 19 százalékkal. Moldova itt csak a harmadik 10 százalékkal, a további sorrend: Nagy-Britannia (5), Oroszország (3) és Franciaország (2).

Arra a kérdésre, milyen tengely mentén alakítanák az ország külpolitikáját a következő 10 évben, 29-százalék a London-Washington tengelyt jelölte meg, 28 a Párizs-Berlint, míg 8 százalék a Moszkva-Peking tengelyt.

A megkérdezettek elsöprő többsége, 59 százaléka bízik az Európai Unióban, 60 százalék viszont elutasítja az eurót.

Emellett a többség, 48 százalék szerint az EU nem alkalmaz egyenlő elbánást a románokkal szemben más tagállamok polgáraihoz képest.

Mindazonáltal ha választani kéne,

52 százalék inkább az EU-tagságot választaná, ezzel szemben csak 19 százalék horgonyozna le az Egyesült Államokkal fenntartott stratégiai partnerség mellett.

Hasonlóképpen, ha választani kellene az EU- és a NATO-tagság között, előbbire 49, utóbbira pedig csak 23 voksolna – a többiek nem tudtak vagy nem akartak válaszolni.

Az érdekes eredményeket hozó felmérést 950 fős mintán végezték, a hibahatár 3,2 százalék.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Ukrajna egyes területeire Magyarország és Románia is igényt tarthatna: új orosz terv az ország felosztásáról
Krónika

Ukrajna egyes területeire Magyarország és Románia is igényt tarthatna: új orosz terv az ország felosztásáról

Ukrajna egyes területeire nyugati országok is igényt tarthatnak egy orosz tervezet szerint.

Felszántotta a BT Aréna színpadát DJ Bobo
Főtér

Felszántotta a BT Aréna színpadát DJ Bobo

Az eurodance svájci úttörője Kolozsváron zárta a 2023-ban indult turnéját. Talán maga sem gondolta, hogy ekkora sikerrel.

Hol a legnagyobb a tél? Itt vannak a hivatalos adatok, hogy hol mekkora a hó
Székelyhon

Hol a legnagyobb a tél? Itt vannak a hivatalos adatok, hogy hol mekkora a hó

Székelyföld-szerte lehavazott az éjszaka folyamán, mutatjuk, hogy hol mekkora a hótakaró.

Fiaskó: egy nap után máris lerobbant a Románia által vásárolt vadonatúj vonat
Krónika

Fiaskó: egy nap után máris lerobbant a Románia által vásárolt vadonatúj vonat

Fiaskó árnyékolta be már az üzembe állítása utáni második napján a román állam által vásárolt vadonatúj Alstom vonat útját: nem tudott elindulni.

Mínusz 15 fok alá fagyott Székelyföld
Székelyhon

Mínusz 15 fok alá fagyott Székelyföld

Igazán fagyos hajnalra ébredt Székelyföld a havazás után, több helyen mínusz 10, de volt, ahol mínusz 15 fok alá zuhant a hőmérséklet.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS