Mi a legnagyobb baj jelenleg a romániai turizmusban?

Minden olyan országban, ahol a turizmus a hazai gazdaság alappillérét képezi, az idegenforgalmi ágazatban dolgozók megtartását és támogatását az állam prioritásként kezelte. Romániának minden adottsága meglenne ahhoz, hogy megéljen a vendéglátásból, de ez – most éppen a járvány okán – nem számít prioritásnak. Ha annak számítana, akkor a belpolitikai sakkozással elfoglalt politikai elit nem venné félvállról a tényt, hogy

az elmúlt 18 hónapban a romániai turizmus elvesztette alkalmazottainak 30 százalékát.

Akárcsak az építő-, úgy a vendéglátó-iparban is a munkaerőhiány jelenti a legnagyobb gondot, amit mostanában az ázsiai vendégmunkások minél nagyobb fokú bevonásával próbálnak megoldani, csakhogy ez bonyolultabb folyamat, mint gondolnánk. Nemcsak a Romániába kívánkozó vendégmunkások számán múlik ez, hanem azon is, hogy milyen ösztönzőket dolgoz ki, illetve mennyit enged a szokásos bürokráciából a román államapparátus.

A romániai hoteltulajok szövetségének elnöke, Călin Ile ismételten felhívta a figyelmet, hogy továbbra is a munkaerőhiány miatt nem halad egyről a kettőre az ágazat. Az elmúlt 18 hónapban 30 százalékkal csökkent a vendéglátásban dolgozók száma, ezzel együtt a járványügyi korlátozások miatt drasztikusan visszaesett a vendégéjszakák száma is. Míg a járvány előtt, 2019-ben 30 millió vendégéjszakát regisztráltak országosan, 2020-ban már csak 14,4 milliót.

Idén közel 20 millió vendégéjszakát számoltak össze,

mely ugyan több a tavalyinál, de még mindig messze alulmarad a „normális” évek számaitól. Aki csak tehette, átképezte magát: elsősorban a kereskedelem, az IT és az építőipar volt vonzó a turizmusból távozó alkalmazottak számára.

Călin Ile elsősorban az állam passzivitásával magyarázza a kialakult helyzetet, mely nemcsak az alkalmazottak megtartása iránti érdektelenségben mutatkozott meg, hanem a romániai idegenforgalmi célpontok külföldi népszerűsítésében is. Pontosabban abban, hogy Románia nem fárasztotta magát feleslegesen a külföldi népszerűsítéssel, miközben a turizmust jobban kihasználó országok éppen mostanában kapcsoltak rá. A román állam semmilyen stratégiával nem rendelkezett az elmúlt időszakban, és

minden nehézséget azzal rázott le magáról, hogy világjárvány van.

Ezzel a magatartással, illetve külföldi vendégmunkások bevonzása nélkül aligha orvosolható a krónikus személyzethiány – magyarázta a szakember.

Egy másik probléma – a sok közül –, hogy a román állampolgárok inkább külföldön költik el a nyaralásra szánt pénzüket, mintsem a hazai, többnyire gyengébb minőségű szolgáltatásokat válasszák.