// 2026. szeptember 27., vasárnap // Adalbert

Megvan, hány medve él Romániában a minisztérium szerint, és hányszor támadtak emberre

// HIRDETÉS

A környezetvédelmi tárca hivatalos számokkal állt elő.

Két embert öltek meg, és összesen 32 alkalommal támadtak emberre a medvék az elmúlt két évben Romániában – közölte a környezetvédelmi minisztérium a hivatalos statisztikákat a G4Media.ro portál kérdésére.

Mint ismeretes, a medvék az elmúlt években egyre több alkalommal szerepelnek a hírekben – a jobbik eset az, amikor csak betévednek a településekre, esetleg megdézsmálják valamelyik gazdaság állatállományát. A rosszabbik viszont az, amikor rá is támadnak az útjukba kerülő emberekre.

A környezetvédelmi tárca statisztikái szerint 5960 és 6620 közötti medve élhet az országban

– csakhogy ezek az adatok 2013-asok, és azóta nem történt újabb összesítés.

A hatóságok elismerik, hogy a medvék rengeteg gondot okoznak, amit megpróbálnak megoldani – csakhogy konkrétum nem nagyon szerepel a terveik között,  azon túlmenően, hogy megfelelő szinten tartva menedzselnék a medvepopulációt, illetve hogy felhívják az érintett vidékeken élő polgárok figyelmét a veszélyre, és útmutatást adnak számukra, hogyan kell eljárniuk.

Az egyetlen, az emberek biztonságát szolgáló intézkedés 2017-ben született, amikor a környezetvédelmi tárca rendeletet adott ki, amely szerint ki lehet lőni 140 medvét és 97 farkast.

Ami azóta stabil, az a vita a veszélyes nagyvadak gyérítését támogató és a medvéket körömszakadtáig védő zöldek között: míg a vadászok azt mondják, ennél jóval több példányt kellene kilőni ahhoz, hogy féken tartsák a medveszaporulatot, mivel

a nagyvadak valós száma 7500 és 8000 közötti lehet,

a medvepártiak úgy értelmezik a minisztérium által közzétett adatokat, hogy a több mint hatmillió hektáros erdőterülethez mérve a medvepopuláció száma nem is magas. És egyébként is, az ember szállta meg a nagyvadak életterét, amelyek máshol keresnek élelmet, miután sokan gyűjtik és árulják az erdei gyümölcsöket – többnyire törvénytelenül.

A zöldek szerint inkább külföldre kellene „exportálni” a medvéket, és ebből anyagi haszna is származna az államnak.

A felek tehát továbbra is elbeszélnek egymás mellett. Közben pedig a medvék egyre több kárt okoznak.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Magnéziumbánya ellen lázad Szeben-Hegyalja: az egészségüket és a térség jövőjét féltik a lakosok
Krónika

Magnéziumbánya ellen lázad Szeben-Hegyalja: az egészségüket és a térség jövőjét féltik a lakosok

Lakossági ellenállásba ütközött Szeben megyében egy bányászati és feldolgozóipari beruházás. A Mineral Proiect Invest Rt. Resinár közelében nyitna külszíni fejtést, a szerpentinitet pedig Szelistye térségében dolgozná fel magnéziumalapú termékekké.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Egyedül ő nem énekelte a román himnuszt a válogatottból, hamar magyarázatot talált rá a sajtó
Székelyhon

Egyedül ő nem énekelte a román himnuszt a válogatottból, hamar magyarázatot talált rá a sajtó

Nem énekelte Románia himnuszát a labdarúgó-válogatott egyik kezdő játékosa a péntek esti Svédország–Románia mérkőzés előtt. A román sajtó utánajárt, mi lehet a háttérben.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét
Székelyhon

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét

Mentőegységeket, köztük hegyimentőket riasztottak egy súlyos balesethez szombaton délután a Maros megyei Nyárádremete közelébe, egy nehezen megközelíthető területre.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS