Megtörténhet, hogy egy SRI-ügynök fordul önhöz, hogy segítsen a munkájában, ön pedig köteles lesz engedelmeskedni neki

Igencsak megerősödnének a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) hatáskörei, ha a parlament elfogadná azt a törvénytervezetet, amely a kiszivárgott hírek szerint nemrég került a koalíciós pártok elé.

A jogszabály számos területen kibővítené a hírszerzés hatásköreit, a leghajmeresztőbb javaslatok egyike ugyanakkor arra vonatkozik, hogy a magán- és a jogi személyeknek, valamint az állami intézményeknek kötelességük segíteni a SRI munkatársait, ha azok valamilyen okból támogatást kérnek tőlük egy művelet során.

Magyarán: ha ön éppen gyanútlanul ül a munkahelyén vagy az otthonában, és valamilyen okból megkeresik a hírszerzők, hogy szolgáltasson számukra valamilyen információt, vagy akár valamilyen módon aktívan vegyen részt a munkájukban, elvileg nem állna jogában megtagadni az együttműködést.

És persze mindezek után köteles lenne titokban tartani, hogy segített a SRI-nek,

Az egyetlen pozitívum, hogy a tervezetben nem szerepelnek szankciók arra az esetre, ha valaki mégsem akarna a román hírszerzéssel együttműködni.

Legalábbis egyelőre.

De nem ez az egyetlen vad ötlet.

A nemzetbiztonságot érintő módosítás nyomán az államfő könnyebben meneszthetné a SRI vezetőjét,

a parlamenttől viszont megvonnák a jogot, hogy az igazgató menesztését kezdeményezze.

A SRI válna emellett a lehallgatásokért felelős országos hatósággá, ha a szolgálattal kapcsolatosan valamilyen gyanú merülne fel, a nyomozást végző ügyészek csakis a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) elnöke – azaz a mindenkori államfő – jóváhagyásával vizsgálódhatnának, a SRI tisztjei ügyében pedig csak külön erre kijelölt ügyészek járhatnának el.

A tervezet miatt több civil jogvédő szervezet – köztük az Active Watch, a Funky Citizens és a Független Újságírásért Központ – is tiltakozik, szerintük ugyanis annak esetleges elfogadása militarizált állammá tenné Romániát.

A jogvédők szerint gyakorlatilag büntetlenséget jelentene a SRI számára, ha korlátoznák az igazságszolgáltatást a hírszerzést érintő bűnügyek felderítésében, egy rosszindulatú államfő pedig saját érdekei szolgálatában használhatná fel a hírszerzést, úgy, hogy azt nem lehetne felelősségre vonni.

Az, hogy a polgároknak kötelességük lenne kérésre segíteni a SRI munkáját, a jogvédők szerint nem sorolható az állampolgári kötelességek közé, és

a polgári szabadságjogok súlyos megsértését jelentené.

A parlament ellenőrző szerepének csökkentése szintén a jogállamiságot csorbítaná.

Emellett azt is felháborítónak tartják, hogy a tervezet szerint a SRI saját végeket és civil egyesületeket – szakmai, szociális, sport- vagy humanitárius szervezeteket – működtethetne, hiszen mindezek pénzügyei átláthatatlanok lennének.

Remélhetőleg még idejekorán sikerült megkondítani a vészharangot, és a hajmeresztő javaslatokból nem lesz semmi.