Megint előkerült egy törvénytervezet, mely elferdítené az 1989-es forradalom kezdeteiről szóló történelmi tényeket

A pandémia miatt kialakult, egyre feszültebb társadalmi helyzetben nem túl szerencsés olyasmivel előállni, ami hosszú évek óta ellenségeskedést szít Románia két fontos városa, Temesvár és Jászvásár (Iaşi) között. Mégis újfent előkerült egy törvény-kezdeményezés valamelyik elfelejtett parlamenti fiókból, mely az 1989-es forradalom mártírvárosává nyilvánítaná a moldvai várost, ez pedig érthető módon bosszantja Temesvárt, ahonnan – történelmi tény – kirobbant a Ceaușescu-diktatúrát megdöntő népfelkelés.

A szenátus 2020 márciusában fogadta el a tervezetet,

egy év elteltével, idén március 24-én került a képviselőház elé, mely egy kiegészítő jelentést kérve továbbküldte a közigazgatási bizottsághoz. Korábban is álltak már elő hasonló ötlettel, bár nem ment át a parlamenten. A kezdeményezés mögött ezúttal Dan Lungu volt USR-s szenátor áll, aki íróként, szociológusként és irodalomtörténészként is elismert közszereplő, ettől függetlenül a Jászvásárt mártírvárossá nyilvánító kezdeményezésével méltán haragította magára a temesváriakat.

A Temesvári Forradalom Emlékezete nevű forradalmárszervezet elnöke, Gino Radu kifejtette: Jászvásáron mindössze annyi történt 1989. december 13-14-én, hogy egy értelmiségiekből álló csoportosulás röpcédulákat szórt szét a városban, előkészítve egy Ceuşescu elleni tüntetést.

A demonstrációra azonban már nem került sor, mert a Securitate közbelépett,

a szervezőket őrizetbe vették. A tüntetés napján néhány elmentek a tervezett helyszínre, ahol látván a csendőri jelenlétet, beültek egy közeli cukrászdába. Ennyi történt. Mitől mártírváros Jászvásár, hiszen nem dördült el egyetlen lövés, senki sem sérült meg? – kérdezi Gino Radu.

Nem lehet összehasonlítani egy jászvásári meg nem történt tüntetést a néhány nappal későbbi temesvári népfelkeléssel, ahol a karhatalmi erők először brutálisan szétverték a Tőkés László védelmére kialakult megmozdulást, majd miután az rendszerellenes jelleget öltött, és az egész városra kiterjedt, tüzelni kezdtek az emberekre.

Ráadásul Gino Radu szerint a jászvásári értelmiségieknek

nem is a rendszerváltoztatás volt a céljuk.

Látták a Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkár által 1985-ben elindított peresztrojka moldovai propagandáját, és elérkezettnek látták az időt a romániai reformokra is.

1994 után kezdték feszegetni a témát, hogy valójában ez jelentette a romániai forradalom kezdetét, ami gyakorlatilag történelemhamisítás. Azóta rendszeresen felbukkan a közbeszédben – különösen a forradalom évfordulója körül – Temesvár szerepének elhalványítása az 1989-es forradalomban. Ennek a történelemhamisítási szándéknak adna löketet, ha a mostani tervezet átmenne a képviselőházon, ezért négy temesvári forradalmárszervezet a javaslat elutasítását kéri a honatyáktól.