// 2024. november 28., csütörtök // Stefánia
I. Mihály király

Meghalt I. Mihály román király

// HIRDETÉS

Elment az utolsó kelet-európai uralkodó is, aki a II. világháború idején is élt. Isten legyen irgalmas hozzá.

A román uralkodó svájci otthonában hunyt el, jelentette be a Királyi Ház. A halál kedden, 13 órakor következett be. Mihály király idén október 25-én töltötte be 96. életévét, és másfél éve súlyos beteg volt.

Az uralkodó 2016 márciusában vonult vissza a nyilvános szerepléstől, amikor áttétes bőrrákot és krónikus leukémiát diagnosztizáltak nála.

Idén november 6-án a király állapota rosszabbodni kezdett, általános állapota és ellenálló készsége gyengült. November 7-én feladták neki az utolsó kenetet.

Halála pillanatáig Mária hercegnő volt vele.

Mihály király temetésének időpontját szerdán közli Margit koronahercegnő – tájékoztatott a román királyi ház.

A király koporsóját előbb a Peleș-kastélyban, majd Bukarestben, a királyi palotában ravatalozzák fel. A temetési szertartásra a pátriárkátus székesegyházában kerül sor, majd a királyi székesegyházban, Curtea de Argeşen helyezik örök nyugalomra Mihály királyt, ahol felesége, Anna királyné is nyugszik.

Szerdától részvétnyilvánító könyveket nyitnak a Peleș-kastélyban, a bukaresti Victoriei sugárúton álló királyi palotában, valamint az Erzsébet-palotában. Ezekbe negyven napon át lehet majd írni. A részvétnyilvánításokat interneten is el lehet küldeni, a familiaregala.ro/mesaje címre.

I. Hohenzollern-Sigmaringen Mihály román király Sinaia városában született 1921-ben II. Károly román király, valamint Ilona görög és dán királyi hercegnő fiaként. Nagyon fiatalon, már hatévesen Románia uralkodójává vált, miután nagyapja, I. Ferdinánd meghalt, apja pedig egy kalandornővel folytatott, botrányba torkolló viszony miatt lemondott és távozott az országból.

A kiskorú király helyett régensek uralkodtak, míg 1930-ben II. Károly vissza nem tért az országba és át nem vette a hatalmat. Ekkor fiát  Gyulafehérvár nagyvajdájává és a trón első számú várományosává tette. 18 évesen került ismét a trónra a fasiszta pártvezér, Ion Antonescu 1940-es puccsa révén, aki azonban korlátozta a fiatal király hatalomgyakorlását.

A második világháború frontvonalainak változását kihasználva az akkor 22 éves I. Mihály élete legnagyobb, történelmi jelentőségű döntését hozta meg, amikor 1944. augusztus 23-án bejelenti, hogy Románia átáll a tengelyhatalmak oldaláról a szövetségesekére. Antonescut letartóztatta és a román kommunistáknak szolgáltatta ki, akik 1944. szeptember 1-jén átadták a szovjeteknek. A kiugrásért később nemcsak a szovjetektől, de Harry S. Truman amerikai elnöktől is kitüntetést kapott.

A fegyverszünet ellenére a szovjetek megszállták az országot, több százezer katonát és civilt hurcoltak el a Gulagra. 1945. március 6-án szovjet nyomásra engedélyt adott a Román Kommunista Pártnak új kormány alakítására, és kinevezte miniszterelnökké Petru Grozát.

Tiltakozását a kommunistákkal szemben azzal fejezte ki, hogy 1945 augusztusa és 1946 januárja között nem írta alá a parlamenti határozatokat, de végül a szövetségesek nyomására felhagyott a „sztrájkkal”. A kommunisták 1947. december 30-án fosztották meg a tróntól, és hirdették ki a királyság megszűnését. I. Mihálytól még az állampolgárságát is elveszik.

1948 júniusában feleségül vette Anna Bourbon–pármai hercegnőt, akivel Londonban ismerkedett meg. Először Angliában, később pedig Svájcban telepedtek le, öt lányuk született.

Három évvel a rendszerváltás után térhetett haza, de a Ion Iliescu nevével fémjelzett posztkommunista országvezetés nem nézte jó szemmel a király népszerűségét, ezért rendeletben tiltotta meg, hogy újra az ország földjére lépjen. 1997-ben Emil Constantinescu adta vissza a király román állampolgárságát, de a királyi család nem költözött véglegesen haza, bár a kétezres években visszakapták az államosított ingatlanjaikat is.

2004-től Svájcban telepedtek le, csak nagyobb ünnepek alkalmával tértek haza. Ilyenkor a soborsini (Arad megye) kastélyukban vagy a bukaresti Erzsébet-palotában tartózkodtak. 2016-ban jelentette be, hogy betegsége miatt teljesen visszavonul, lányát, Margit hercegnőt bízta meg azzal, hogy képviselje őt a különböző rendezvényeken.

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

Călin Georgescu, Antonescu és a Vasgárda nagy tisztelője
Krónika

Călin Georgescu, Antonescu és a Vasgárda nagy tisztelője

Călin Georgescu, aki óriási meglepetésre az első helyen végzett a romániai elnökválasztás első fordulójában, függetlenként indult az államfőválasztáson.

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója
Főtér

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója

És itt az első menet vége, itt vannak az első részeredmények… és úgy tűnik, valóban politikai földrengés lesz a vége.

Frontális ütközés, hosszú várakozás az autósorban – részletek a szentegyházi balesetről
Székelyhon

Frontális ütközés, hosszú várakozás az autósorban – részletek a szentegyházi balesetről

Egy személyautó és egy autóbusz ütközött frontálisan szerda reggel Szentegyháza Csíkszereda felőli kijáratánál. A reggeli órákban ráadásul köd is nehezíti a baleset miatt lassan haladó forgalmat.

Megvan a külföldi voksolás végeredménye, Călin Georgescu a diaszpórában is mindenkit lepipált
Krónika

Megvan a külföldi voksolás végeredménye, Călin Georgescu a diaszpórában is mindenkit lepipált

Az Állandó Választási Hatóság (AEP) honlapján közzétett adatok szerint lezárult a külföldi szavazókörzetek szavazatszámlálási jegyzőkönyveinek összesítése.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS