// 2024. november 5., kedd // Imre
I. Mihály király

Meghalt I. Mihály román király

// HIRDETÉS

Elment az utolsó kelet-európai uralkodó is, aki a II. világháború idején is élt. Isten legyen irgalmas hozzá.

A román uralkodó svájci otthonában hunyt el, jelentette be a Királyi Ház. A halál kedden, 13 órakor következett be. Mihály király idén október 25-én töltötte be 96. életévét, és másfél éve súlyos beteg volt.

Az uralkodó 2016 márciusában vonult vissza a nyilvános szerepléstől, amikor áttétes bőrrákot és krónikus leukémiát diagnosztizáltak nála.

Idén november 6-án a király állapota rosszabbodni kezdett, általános állapota és ellenálló készsége gyengült. November 7-én feladták neki az utolsó kenetet.

Halála pillanatáig Mária hercegnő volt vele.

Mihály király temetésének időpontját szerdán közli Margit koronahercegnő – tájékoztatott a román királyi ház.

A király koporsóját előbb a Peleș-kastélyban, majd Bukarestben, a királyi palotában ravatalozzák fel. A temetési szertartásra a pátriárkátus székesegyházában kerül sor, majd a királyi székesegyházban, Curtea de Argeşen helyezik örök nyugalomra Mihály királyt, ahol felesége, Anna királyné is nyugszik.

Szerdától részvétnyilvánító könyveket nyitnak a Peleș-kastélyban, a bukaresti Victoriei sugárúton álló királyi palotában, valamint az Erzsébet-palotában. Ezekbe negyven napon át lehet majd írni. A részvétnyilvánításokat interneten is el lehet küldeni, a familiaregala.ro/mesaje címre.

I. Hohenzollern-Sigmaringen Mihály román király Sinaia városában született 1921-ben II. Károly román király, valamint Ilona görög és dán királyi hercegnő fiaként. Nagyon fiatalon, már hatévesen Románia uralkodójává vált, miután nagyapja, I. Ferdinánd meghalt, apja pedig egy kalandornővel folytatott, botrányba torkolló viszony miatt lemondott és távozott az országból.

A kiskorú király helyett régensek uralkodtak, míg 1930-ben II. Károly vissza nem tért az országba és át nem vette a hatalmat. Ekkor fiát  Gyulafehérvár nagyvajdájává és a trón első számú várományosává tette. 18 évesen került ismét a trónra a fasiszta pártvezér, Ion Antonescu 1940-es puccsa révén, aki azonban korlátozta a fiatal király hatalomgyakorlását.

A második világháború frontvonalainak változását kihasználva az akkor 22 éves I. Mihály élete legnagyobb, történelmi jelentőségű döntését hozta meg, amikor 1944. augusztus 23-án bejelenti, hogy Románia átáll a tengelyhatalmak oldaláról a szövetségesekére. Antonescut letartóztatta és a román kommunistáknak szolgáltatta ki, akik 1944. szeptember 1-jén átadták a szovjeteknek. A kiugrásért később nemcsak a szovjetektől, de Harry S. Truman amerikai elnöktől is kitüntetést kapott.

A fegyverszünet ellenére a szovjetek megszállták az országot, több százezer katonát és civilt hurcoltak el a Gulagra. 1945. március 6-án szovjet nyomásra engedélyt adott a Román Kommunista Pártnak új kormány alakítására, és kinevezte miniszterelnökké Petru Grozát.

Tiltakozását a kommunistákkal szemben azzal fejezte ki, hogy 1945 augusztusa és 1946 januárja között nem írta alá a parlamenti határozatokat, de végül a szövetségesek nyomására felhagyott a „sztrájkkal”. A kommunisták 1947. december 30-án fosztották meg a tróntól, és hirdették ki a királyság megszűnését. I. Mihálytól még az állampolgárságát is elveszik.

1948 júniusában feleségül vette Anna Bourbon–pármai hercegnőt, akivel Londonban ismerkedett meg. Először Angliában, később pedig Svájcban telepedtek le, öt lányuk született.

Három évvel a rendszerváltás után térhetett haza, de a Ion Iliescu nevével fémjelzett posztkommunista országvezetés nem nézte jó szemmel a király népszerűségét, ezért rendeletben tiltotta meg, hogy újra az ország földjére lépjen. 1997-ben Emil Constantinescu adta vissza a király román állampolgárságát, de a királyi család nem költözött véglegesen haza, bár a kétezres években visszakapták az államosított ingatlanjaikat is.

2004-től Svájcban telepedtek le, csak nagyobb ünnepek alkalmával tértek haza. Ilyenkor a soborsini (Arad megye) kastélyukban vagy a bukaresti Erzsébet-palotában tartózkodtak. 2016-ban jelentette be, hogy betegsége miatt teljesen visszavonul, lányát, Margit hercegnőt bízta meg azzal, hogy képviselje őt a különböző rendezvényeken.

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Ha eddig nem jött össze, most már holtbiztos, hogy újjászületik Románia!

Szántai János

A szavazópolgárok álmai meghallgatásra leltek… és azonnal beindultak a szülési fájdalmak. Itt is az új baba (értsd, országprojekt): szép és jó és kedves…, hiszen még nem lehet számonkérni.

Mostantól jobb! Mostantól kényelmesebb! – tizenegyedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

A Gyilkos-tó környékén nem volt gravifoci a kollégákkal, meg bioszkenneres testzsír-optimalizáló mélykozmetikai kezelés, mint Kolozsváron.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Harmincöt év után is nagyot üt a ’89-es forradalom a filmvásznon

Pattanásig feszülő idegek a forradalom előestéjén: Bogdan Mureșanu első, remek nagyjátékfilmje igazi közönségkedvenc.

 

„Nem volt olyan forgatókönyv, amivel megnyerhettük volna a mohácsi csatát”

Ma sem tudnánk biztosan megmondani, mit kellett volna jobban csinálni ahhoz, hogy a dolgok másképp történjenek – állítja monstre-interjúnkban B. Szabó János, a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának igazgatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A kolozsvári Fellegvár: lebegő „senkiföldje” ég és enyészet között
Főtér

A kolozsvári Fellegvár: lebegő „senkiföldje” ég és enyészet között

Időről időre bejelentik az illetékesek: na, most aztán tényleg felújítjuk a kincses város ikonikus helyszínét. Aztán eltelik pár év, a Fellegvár meg ott áll és csepeg róla az elmúlásba oltott romantika. Megnéztük, hogy néz ki ezen az őszön.

Új autópálya épülhet
Krónika

Új autópálya épülhet

Új, kétszer három sávos autópálya építését tervezik Bukarest és Giurgiu között, amely a várakozások szerint jelentősen javítja majd a közlekedést a térségben.

Kelet-Közép Európa legboldogabbjai egy felmérés szerint a románok és az osztrákok
Főtér

Kelet-Közép Európa legboldogabbjai egy felmérés szerint a románok és az osztrákok

Vissza a jövőbe: hátratekerték egy hivatali autó kilométeróráját, hogy kevesebbet mutasson. Romániai állampolgárok is eltűntek a pusztító spanyolországi árvízben.

Négyen meghaltak egy Maros megyei balesetben – frissítve
Székelyhon

Négyen meghaltak egy Maros megyei balesetben – frissítve

Egy teherautó és egy személyautó ütközött össze Gernyeszegen vasárnap délután, a személyautóban utazó négy személy a helyszínen életét vesztette.

Újabb gyorsforgalmi összeköttetés készül a magyar közúti hálózattal
Krónika

Újabb gyorsforgalmi összeköttetés készül a magyar közúti hálózattal

A közlekedésügyi minisztérium kibocsátotta az építési engedélyt a Szatmárnémeti–Óvári gyorsforgalmi út kivitelezéséhez. A partiumi megyeszékhely terelőútjától induló 11 kilométeres autóút újabb összeköttetést teremt majd a magyarországi úthálózattal.

Reggeli dulakodás Csíkszeredában két csoport között – videóval
Székelyhon

Reggeli dulakodás Csíkszeredában két csoport között – videóval

Dulakodásra lett figyelmes egy olvasónk kedden reggel röviddel 8 óra előtt, amely Csíkszeredában, a Kossuth Lajos utcai Electrica előtt tört ki, több ember között.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Ha eddig nem jött össze, most már holtbiztos, hogy újjászületik Románia!

Szántai János

A szavazópolgárok álmai meghallgatásra leltek… és azonnal beindultak a szülési fájdalmak. Itt is az új baba (értsd, országprojekt): szép és jó és kedves…, hiszen még nem lehet számonkérni.

Mostantól jobb! Mostantól kényelmesebb! – tizenegyedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

A Gyilkos-tó környékén nem volt gravifoci a kollégákkal, meg bioszkenneres testzsír-optimalizáló mélykozmetikai kezelés, mint Kolozsváron.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Harmincöt év után is nagyot üt a ’89-es forradalom a filmvásznon

Pattanásig feszülő idegek a forradalom előestéjén: Bogdan Mureșanu első, remek nagyjátékfilmje igazi közönségkedvenc.

 

„Nem volt olyan forgatókönyv, amivel megnyerhettük volna a mohácsi csatát”

Ma sem tudnánk biztosan megmondani, mit kellett volna jobban csinálni ahhoz, hogy a dolgok másképp történjenek – állítja monstre-interjúnkban B. Szabó János, a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának igazgatója.

// HIRDETÉS