// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

Második világháborús óvóhelyet alakítottak kiállítótérré Brassóban

// HIRDETÉS

Brassóban adva volt a helyszín, amit tartalommal kellett megtölteni, Kolozsváron éppen fordított helyzet áll fenn. A különbség: 15 millió euró.

A második világháború idején óvóhelyként és lőszerraktárként szolgált a brassói Várkert sétány alatti, sziklába vájt alagútrendszer, ami önmagában elég izgalmas ahhoz, hogy a látogató kíváncsi legyen rá. Idegenforgalmi vonzerejét kihasználva tavaly ősszel először nyitották meg az érdeklődők előtt, akik legfeljebb 15 fős csoportokat alkotva, ingyenesen térhettek be katakombákba. Egy év sem telt el azóta, és a helyszínt újraértelmezték:

itt hozták létre Románia első újmédia-művészeti múzeumát.

Az angolosan Brassó Underground Museumnak elnevezett kiállítóhely, melyet a korábban betöltött szerepére való tekintettel BUM-ként rövidítenek, megihlette a művészeket, akik felsorakoztatták az újmédia összes eszköztárát – tükröket, ultraibolya fényeket, világító diódákat, képernyőket, hangszórókat és egyéb digitális kütyüket, stb. – az optikai illúziók és tükröződések érdekében.

Az alkotások többsége interaktív, céljuk felébreszteni a befogadók játékos kedvét. Ez az első ilyen jellegű kiállítás Romániában, melyet egy hetven éve használaton kívüli katakombában hoztak létre. Amennyiben elnyeri a látogatók tetszését, a kiállítás állandó jelleget ölt.

Ha Brassóban először az izgalmas helyszín volt adott egy múzeum létrehozásához,

amit a rendelkezésre álló anyagi lehetőségeknek megfelelőn meg kellett tölteni tartalommal, Kolozsváron fordított helyzet áll fenn. Az Erdélyi Történeti Múzeumnak nincs akkora tere, hogy 21. századi igényeknek megfelelően bemutassa a birtokában lévő, közel félmillió kiállítási tárgyat, főleg annak fényében, hogy az intézmény állandó tárlata hosszú idők óta átszervezés alatt áll.

Sokan felkapták a fejüket a hírre, hogy az országos helyreállítási tervben 15 millió eurót hagytak jóvá egy múzeum létrehozására a Kolozsvár melletti Szászfenesen. Az Erdélyi Történeti Múzeum gyűjteményén alapuló projektről annyit lehet tudni, hogy az erdélyi identitást és az itt élő nemzetiségek konfliktusait fogja bemutatni egy 12 hektáros területen. Kulturális és oktatási funkciót is szánnak az komplexumnak, melynek közelében sportolásra és szabadidő-eltöltésre is alkalmas zöld övezetet alakítanak ki.

Egyébként a jól hangzó tervek kapcsán máris kifogások merültek fel.

A leendő intézmény nevébe kötöttek bele, mely így hangzik: az Erdélyi Identitások és Konfliktusok Múzeuma (Muzeul identităților și conflictelor transilvănene, rövidítve MUTRA). Egyrészt a civilek szerint nem a békés együttélést szolgálja, ha az erdélyi nemzetiségek közötti konfliktusokat már eleve a nevében megjeleníti az intézmény, másrészt a MUTRA rövidítés sem hangzik valami jól.

Mindemellett az is elgondolkodtató: valóban Románia legzsúfoltabb községe, a csúcsidőben nehézkesen megközelíthető Szászfenes a legideálisabb helyszín egy ekkora beruházás megvalósítására? Hogy fognak oda kijutni a turisták? Vagy nem ők lennének a célközönség?

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

„Ócska” húzás: Georgescu a nagyváradi régiségpiacon akart helyi őstermelőkkel találkozni
Krónika

„Ócska” húzás: Georgescu a nagyváradi régiségpiacon akart helyi őstermelőkkel találkozni

Alaposan „eltájolódott” vasárnap Nagyváradon Călin Georgescu, a külföldi befolyás miatt érvénytelenített 2024-es elnökválasztás első fordulóját megnyerő, azóta államellenes bűncselekmények miatt bíróság elé állított szélsőjobboldali jelölt.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS