// 2026. november 6., péntek // Lénárd

Második világháborús óvóhelyet alakítottak kiállítótérré Brassóban

// HIRDETÉS

Brassóban adva volt a helyszín, amit tartalommal kellett megtölteni, Kolozsváron éppen fordított helyzet áll fenn. A különbség: 15 millió euró.

A második világháború idején óvóhelyként és lőszerraktárként szolgált a brassói Várkert sétány alatti, sziklába vájt alagútrendszer, ami önmagában elég izgalmas ahhoz, hogy a látogató kíváncsi legyen rá. Idegenforgalmi vonzerejét kihasználva tavaly ősszel először nyitották meg az érdeklődők előtt, akik legfeljebb 15 fős csoportokat alkotva, ingyenesen térhettek be katakombákba. Egy év sem telt el azóta, és a helyszínt újraértelmezték:

itt hozták létre Románia első újmédia-művészeti múzeumát.

Az angolosan Brassó Underground Museumnak elnevezett kiállítóhely, melyet a korábban betöltött szerepére való tekintettel BUM-ként rövidítenek, megihlette a művészeket, akik felsorakoztatták az újmédia összes eszköztárát – tükröket, ultraibolya fényeket, világító diódákat, képernyőket, hangszórókat és egyéb digitális kütyüket, stb. – az optikai illúziók és tükröződések érdekében.

Az alkotások többsége interaktív, céljuk felébreszteni a befogadók játékos kedvét. Ez az első ilyen jellegű kiállítás Romániában, melyet egy hetven éve használaton kívüli katakombában hoztak létre. Amennyiben elnyeri a látogatók tetszését, a kiállítás állandó jelleget ölt.

Ha Brassóban először az izgalmas helyszín volt adott egy múzeum létrehozásához,

amit a rendelkezésre álló anyagi lehetőségeknek megfelelőn meg kellett tölteni tartalommal, Kolozsváron fordított helyzet áll fenn. Az Erdélyi Történeti Múzeumnak nincs akkora tere, hogy 21. századi igényeknek megfelelően bemutassa a birtokában lévő, közel félmillió kiállítási tárgyat, főleg annak fényében, hogy az intézmény állandó tárlata hosszú idők óta átszervezés alatt áll.

Sokan felkapták a fejüket a hírre, hogy az országos helyreállítási tervben 15 millió eurót hagytak jóvá egy múzeum létrehozására a Kolozsvár melletti Szászfenesen. Az Erdélyi Történeti Múzeum gyűjteményén alapuló projektről annyit lehet tudni, hogy az erdélyi identitást és az itt élő nemzetiségek konfliktusait fogja bemutatni egy 12 hektáros területen. Kulturális és oktatási funkciót is szánnak az komplexumnak, melynek közelében sportolásra és szabadidő-eltöltésre is alkalmas zöld övezetet alakítanak ki.

Egyébként a jól hangzó tervek kapcsán máris kifogások merültek fel.

A leendő intézmény nevébe kötöttek bele, mely így hangzik: az Erdélyi Identitások és Konfliktusok Múzeuma (Muzeul identităților și conflictelor transilvănene, rövidítve MUTRA). Egyrészt a civilek szerint nem a békés együttélést szolgálja, ha az erdélyi nemzetiségek közötti konfliktusokat már eleve a nevében megjeleníti az intézmény, másrészt a MUTRA rövidítés sem hangzik valami jól.

Mindemellett az is elgondolkodtató: valóban Románia legzsúfoltabb községe, a csúcsidőben nehézkesen megközelíthető Szászfenes a legideálisabb helyszín egy ekkora beruházás megvalósítására? Hogy fognak oda kijutni a turisták? Vagy nem ők lennének a célközönség?

// HIRDETÉS
Különvélemény

A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója

Varga László Edgár

A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.

A mémek terjedése gyorsabb, mint a rendőrség – a besztercei iskolai késelés tanulságai

Sánta Miriám

Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Az AUR disznófejes alapítója közvélemény-kutatási eredményeket vagdos Simionék fejéhez
Főtér

Az AUR disznófejes alapítója közvélemény-kutatási eredményeket vagdos Simionék fejéhez

Továbbá: Szebenben turisztikai autonómiát követelnek Erdélynek. És több mint ezer ember tüntetett a fővárosban a bejegyzett élettársi kapcsolat bevezetéséért.

Lefaragott külhoni támogatások: az RMDSZ nem tart katasztrófától, az EMSZ elszámoltatna
Krónika

Lefaragott külhoni támogatások: az RMDSZ nem tart katasztrófától, az EMSZ elszámoltatna

Csökkenhetnek 2027-ben a határon túli magyar közösségeknek szánt magyarországi támogatások. Az RMDSZ szerint a szórványoktatást nem fenyegeti drasztikus forráselvonás, az EMSZ viszont azt kéri számon, mire fordítja az RMDSZ a román állami támogatást.

A politikus kokalártól a doamna minisztráig, avagy a hazai politika giccses bája
Főtér

A politikus kokalártól a doamna minisztráig, avagy a hazai politika giccses bája

A román politikai elit egy csoda: a réginek nevezhető PSD-s gárda kirakja az ablakba a gyakran bizonyít(hat)atlan úton-módon szerzett vagyont, az új gárda egyik kultúrharcosnője pedig szóreformizmusban éli ki magát, tartalmi változtatások helyett.

Bíró Barna Botond: mindkét fél hibás a Madarasi-Hargitán kialakult helyzetért
Székelyhon

Bíró Barna Botond: mindkét fél hibás a Madarasi-Hargitán kialakult helyzetért

Bíró Barna Botond Hargita megyei tanácselnök szerint mindkét fél hibázott azzal, hogy engedte veszélybe kerülni az idei síszezont a Madarasi-Hargitán, ahol a sípályákat üzemeltető Bagolykő Kft. és a kápolnásfalvi közbirtokosság között vita alakult ki.

Ügynökakták: neves erdélyi születésű művész ismerte el, hogy állambiztonsági ügynök volt
Krónika

Ügynökakták: neves erdélyi születésű művész ismerte el, hogy állambiztonsági ügynök volt

Neves erdélyi születésű művészről derült ki, hogy az állambiztonságnak jelentett: Korniss Péter Kossuth-díjas fotográfus a Válasz Online-nak elismerte, hogy 1957 és 1966 között „Pál” fedőnéven szerepelt az állambiztonság hálózatában.

A városközpont közelében járt a medve, nem kockáztattak tovább Székelyudvarhelyen
Székelyhon

A városközpont közelében járt a medve, nem kockáztattak tovább Székelyudvarhelyen

Székelyudvarhely központjától néhányszáz méterre kóborolt az a visszajáró medve, amelyet kedd este lőttek ki. Az alpolgármester szerint az állat tömbházak között is megfordult, és emberekkel találkozott.

// még több főtér.ro
Különvélemény

A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója

Varga László Edgár

A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.

A mémek terjedése gyorsabb, mint a rendőrség – a besztercei iskolai késelés tanulságai

Sánta Miriám

Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS