Markó Béla: hiba volt az RMDSZ részéről, hogy csak a Fidesszel ápolták a kapcsolatot – hírmix

Markó Béla, az RMDSZ volt elnöke a Digi24 hírtelevíziónak adott interjújában úgy vélekedett kedden, hogy a Szövetség képviselői az utóbbi időben téves politikát folytattak, mivel a romániai magyaroknak szoros kapcsolatokat kellett volna ápolniuk Magyarország összes demokratikus pártjával, nem csupán a Fidesszel.

Arra a kérdésre, hogy hibát követett-e el Kelemen Hunor jelenlegi RMDSZ-elnök Orbán Viktor támogatásával, Markó igennel felelt, majd megindokolta: úgy gondolja, egyenlő távolságtartással kell kezelniük a magyar politikai életet és azokkal a demokratikus pártokkal is szoros kapcsolatokat kell ápolniuk, akik épp nem kormányoznak. Az RMDSZ nem tartott fenn kapcsolatokat más magyarországi pártokkal, az utóbbi időben pedig különleges kapcsolatot ápolt a kormányzó Fidesszel. Ez szerinte nem jó,

– hangsúlyozta.

Markó szerint a pártnak ebben a helyzetben változásra van szüksége és meg kellene próbálnia a lehető legjobb kapcsolatot ápolni a kormányba kerülő párttal és levonnia a tanulságokat a történtekből. A Szövetségben szükség van egy komoly elemzésre és arra, hogy megállapítsák, hol hibáztak, majd hozzátette, nem biztos abban, hogy kollégái tisztában vannak azzal, hogy nagy hibát követtek el, amikor egyetlen párthoz kötődtek.

Az interjúra reagálva Csoma Botond, az RMDSZ szóvivője kifejtette, hogy ismerik Markó Béla álláspontját, a volt elnök többször is megfogalmazta ezt a véleményét az évek során, ellenben úgy gondolja, nem tévedtek azzal, hogy Orbán Viktort és a Fideszt támogatták.

– fogalmazott a szóvivő.

Az Erste legújabb, április 12-i felmérése szerint a közép-kelet-európai régióból Románia az az ország, amely a legkitettebb a negatív gazdasági következményeknek az iráni háború kontextusában. Ha a közel-keleti konfliktus elhúzódik, Románia akár recesszióba is kerülhet.

Románia továbbra is a régió legmagasabb inflációját fogja felmutatni, amely jóval magasabb, mint a Lengyelországban, Magyarországon, Csehországban, Szlovákiában, Bulgáriában, Horvátországban vagy Szlovéniában regisztrált érték, és a gazdasági növekedési előrejelzést nullára csökkentették (1%-ról 0,3%-ra). A régió átlagos inflációját 2026-ra 3,8%-ra vetítik elő, és az átlagot jelentősen emeli a Romániára az idei évre vonatkozó 7,7%-os inflációs becslés, amely magasabb, mint 2025-ben, az Ormuz-szoros blokádja miatt. A közép- és kelet-európai inflációs becslések 0,6%-kal emelkedtek az iráni konfliktus kitörése után.

Az Erste becslése szerint a régió központi bankjai a kamatokat a jelenlegi szinten tartják majd. Lehetséges azonban, hogy a BNR 0,25%-kal csökkenti a referencia-kamatot Romániában, de ez legvalószínűbb az év vége felé, novemberben. A Közel-Keleten elhúzódó konfliktus forgatókönyve –amelyet az Európai Központi Bank a legpesszimistábbnak tart – azonban recesszióba taszítaná Romániát az év végéig.

A környezetvédelmi minisztérium kedden közölte, hogy feloldották az UNESCO-geoparkok kijelölésének gátját Romániában, miután tisztázták a jogi zavart, mivel a geoparkok természetvédelmi területek közé sorolása téves értelmezésekhez vezetett a földhasználat esetleges korlátozásait illetően.

– magyarázta Diana Buzoianu miniszter.

A kormány a Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdészeti Minisztérium javaslatára nemrég elfogadott egy sürgősségi rendelettervezetet az 57/2007. sz. sürgősségi rendelet módosítására és kiegészítésére, amely a védett természeti területek rendszeréről szól. A jogszabály tisztázza a geoparkok státuszát, összhangban az UNESCO Nemzetközi Geoparkok Programjának szabályaival és gyakorlatával.

A jogszabály-módosítás egy, a gyakorlatban felmerült valós problémára ad választ: a geoparkok természetvédelmi területek kategóriába sorolása téves értelmezésekhez vezetett a földhasználat esetleges korlátozásait illetően. Ezek a felfogások egyes esetekben a helyi közigazgatási hatóságok ellenállásához és a geoparkok nemzetközi szintű kijelölésére irányuló kezdeményezések megakadályozásához vezettek.

Az új szabályozás értelmében a geoparkokat az UNESCO-szabványoknak megfelelően olyan területekként határozzák meg, ahol a geológiai örökséget a természeti és kulturális örökséggel együttesen, integrált módon hasznosítják a helyi közösségek fenntartható fejlődésének támogatása érdekében. Tehát nem természetvédelmi területekről van szó.

Az UNESCO geopark státuszt korlátozott, 4 éves időtartamra adják meg, rendszeres, szigorú értékelések mellett, ami biztosítja a magas szintű irányítási és helyi részvételi szabványok fenntartását.