// 2026. június 6., szombat // Norbert, Cintia

Magasról tesz a kétnyelvűségre a vásárhelyi városháza

// HIRDETÉS

Alig lesz néhány magyar utcanév, az is csak a külvárosokban.

Egymillió lej értékű közbeszerzési eljárást hirdetett a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal új utcanévtáblák elkészítésére, ám ezeknek csak kis része lesz kétnyelvű – figyelmeztet a vásárhelyi Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO).

A kiírás 7188 utcanévtábla elkészítéséről szól, azt is leszögezi, hogy ennek 24 százaléka, vagyis 1715 tábla lesz kétnyelvű, de a megadott méretek alapján arra lehet következtetni, hogy a kétnyelvű formátum megvalósíthatatlan – áll a CEMO közleményében.

A civilek szerint a marosvásárhelyi utcák és terek nevének mintegy 75 százaléka lefordítható magyarra, így legalább 5391 kétnyelvű táblára lenne szükség. A polgármesteri hivatal terve szerint azonban

közel négyezer, magyarra is lefordítható utca- és térnév továbbra is csak románul lesz látható a városban.

„A közbeszerzés meghirdetésének az időpontja is önmagáért beszél, a februárban megszavazott egymillió lejes tétel elköltésére csak most év végén kerülhet sor, kevés lehetőséget hagyva hátra az egynyelvű utcanévtáblák megrendelésének a megakadályozására” – áll a közleményben.

A közbeszerzési pályázat kiírásában világosan látható, hogy Vásárhely főterén az utcanévtáblák továbbra is csak egynyelvűek lesznek, ezt pedig Florian Moldovan, a városi Közterület-rendezési Igazgatóság vezetője is megerősítette a CEMO-nak.

A lakónegyedi tömbházakra felszerelendő táblák sem lesznek kétnyelvűek, mivel a megadott méretük (egységesen 23 cm-es magasságuk) alapján nem valószínű, hogy két nyelven kifér majd az elnevezés.

A CEMO szerint feltételezhető, hogy

a kétnyelvű utcanévtáblák a főtértől távol eső városrészekben kerülnének kihelyezésre.

A civil szervezet Peti András RMDSZ-es alpolgármestert és a városi tanácsot is felelőssé teszi a helyzetért, mivel ők „már minden lehetséges fórumon és médiumban elmondták, hogy megoldódott a marosvásárhelyi kétnyelvű utcanévtáblák ügye”.

„Győzött az RMDSZ pragmatizmusa és a román és magyar tanácsosok közötti jó viszony, következésképpen a marosvásárhelyi utcanévtáblák egynyelvűek maradtak” – írja a CEMO.
 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Egy szegény kis adófizető panaszai

Szántai János

Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Amikor egy rockkoncertet csak ülve lehetett megnézni – lázadó erdélyi fiatalok és a Szekuritáté

Sánta Miriám

Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.

Vázlat az erdélyi kultúra működtetésének anyagi nyomorúságáról

Fall Sándor

Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Távirányítós pumpával lopta a kamionból a gázolajat egy román és egy moldovai sofőr Franciaországban – hírmix
Főtér

Távirányítós pumpával lopta a kamionból a gázolajat egy román és egy moldovai sofőr Franciaországban – hírmix

Románia kiutasíthatja az orosz nagykövetet, ha újabb orosz drónok hullanak az országra. A személyi igazolványáért ment a plázába egy férfi, öt év börtön lett a vége.

Trianon-kutató történész: a határon túli magyarok a magyar történelem legnagyobb hősei
Krónika

Trianon-kutató történész: a határon túli magyarok a magyar történelem legnagyobb hősei

1920. június 4-én írták alá a versailles-i Grand Trianon kastélyban azt a békeszerződést, amely alapjaiban formálta át Magyarország sorsát. A Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából Köő Artúr történészt, Trianon-kutatót kérdeztük.

A fegyveres erők főparancsnoka és a védelmi miniszter mást mond oroszdrón-ügyben…
Főtér

A fegyveres erők főparancsnoka és a védelmi miniszter mást mond oroszdrón-ügyben…

… a konstancai orosz főkonzul elhordta az irháját, de az orosz zászlót ott hagyta emlékül az épület tetején… és egy PSD-s polgi nagylelkűen kölcsönadja saját úszómedencéjét a helybeli gyerekeknek.

Tengeri drón robbant fel a konstancai kikötőnél – videóval
Székelyhon

Tengeri drón robbant fel a konstancai kikötőnél – videóval

Felrobbant egy tengeri drón pénteken a konstancai kikötőben; a robbanás hangja a környező lakónegyedekben is hallható volt.

Magyar vezetője lett az országos restitúciós hatóságnak
Krónika

Magyar vezetője lett az országos restitúciós hatóságnak

Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kinevezte Lőrincz Helgát az RMDSZ javaslatára az Országos Tulajdon-visszaszolgáltatási Hatóság (ANRP) elnökévé.

Idétlenkedő csíkszeredai tanácsosok
Székelyhon

Idétlenkedő csíkszeredai tanácsosok

Heherészve, előítéletekre épülő székely vicceket olvasgatva gyűjt követőket egy podcastműsorban két csíkszeredai önkormányzati képviselő. Miközben tanácsosként egyetlen határozattervezetet sem nyújtottak be.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Egy szegény kis adófizető panaszai

Szántai János

Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Amikor egy rockkoncertet csak ülve lehetett megnézni – lázadó erdélyi fiatalok és a Szekuritáté

Sánta Miriám

Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.

Vázlat az erdélyi kultúra működtetésének anyagi nyomorúságáról

Fall Sándor

Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.

// HIRDETÉS