A védelmi miniszter szerint a parlamenti menzán étkezni ma már kifejezetten drága mulatság – hírmix

Jó húsz éve ebédeltem a román parlament éttermében. Már nem emlékszem, hogy mi volt a menü, de arra igen, hogy finom volt és olcsó. A csorba vagy egy főétel töredékébe került a piaci alapon működő restik áraihoz képest, annak köszönhetően, hogy a parlamenti étkezdék működését a képviselőház és a szenátus saját költségvetéséből támogatták. Az alapanyagok árának jelentős részét az adófizetők dobták össze, így a számlán szereplő összeg csak a beszerzési ár egy részét fedezte.

Továbbá míg egy normál étteremnek a bevételéből kell kigazdálkodni a bérleti díjat, a villanyszámlát és a fűtést, a parlamenti menza nem fizet havi bért a helyiségért. A rezsiköltségeket az intézmény fenntartási költségeként könyvelik el, nem építik be az étel árába.

A szakácsok, konyhai kisegítők és felszolgálók nem egy profitorientált cég alkalmazottai voltak, hanem a Parlament köztisztviselői vagy szerződéses munkatársai. Az ő bérüket a központi költségvetés állta, tehát a bécsi szelet árában nem kellett megjelennie a személyzeti költségnek.

Továbbá míg egy piaci étterem célja a nyereség, a parlamenti menza célja elvileg a belső ellátás biztosítása volt. Mivel nem volt szükség profitra, az árakat úgy lőtték be, hogy éppen csak fedezzék az alapanyagok önköltségét, vagy még azt sem teljesen.

Azóta sok víz lefolyt a Dâmbovițán és a parlamenti menza már egyáltalán nem az az olcsó Kánaán, aminek a közvélemény hiszi – ezt már védelmi miniszter mondta a Prima TV-nek. Az Insider politic című műsorban megszólaló Radu Miruță szerint az árak már a piaci alapon működő éttermek árait is lekörözik.

A tárcavezető, aki már a második mandátumát tölti, határozottan cáfolta azokat a híreszteléseket, miszerint a honatyák banikért ebédelnének. Miruță azt mondta, hogy a parlamenti menza drágább, mint a „szemközti étterem”, és ő sosem találkozott a médiában gyakran emlegetett 3,23 vagy 7,23 lejes árakkal. Tovább úgy vélte, a parlamentben étkezni ma már kifejezetten drága mulatság.

Mióta a védelmi minisztériumot vezeti, Radu Miruță már nem a parlamentbe jár ebédelni, hanem a minisztériumi tiszti étkezdében eszik, ahol nem naponta fizet, hanem minden étkezést feljegyeznek, és a hónap végén összesítik a számlát. Legutóbb körülbelül 270-300 lejt fizetett, de megjegyezte, hogy nem evett ott minden nap. Ha számolunk egy gyorsat, havi 15-20 ebéd 15-22 lej közé tehető, ami sokak által kívánatos lenne egy napi menüért. Kolozsváron 40 lejnél olcsóbban ritkán eszünk napi menüt, de az 50 lej feletti összeg sem kirívó.

A parlamenti menzájának aranykora nem egyik napról a másikra ért véget, hanem több, egymással összefüggő gazdasági és politikai folyamatnak az eredménye. A megszorító intézkedések időszakában ugyanakkor a rendszerszintű kiváltságok fenntartása egyszerűen tarthatatlanná vált. A parlament több étkeztetési egységét külső cégek vették át, és ahol meg is maradt a belső részleg, azt profitorientáltabb alapokra helyezték, valamint a rezsiköltségeket sem nyeli el teljesen a parlamenti költségvetés.

Továbbá az élelmiszer alapanyagokat érintő magas infláció, a bérköltségek növekedése és a népharag elkerülése vezetett oda, hogy már a miniszterek is elmondhatják – régen még a menza is jobb volt.

Jelentős drogfogás történt Szamosújváron, ahol a rendőrség rajtaütött egy 43 éves férfin, aki a gyanú szerint módszeresen látta el kábítószerrel a környék – különösen Szamosújvár és Dés – fogyasztóit.

A hatóságok már egy ideje figyelték a férfit, akit végül február 25-én, kedden értek tetten, miközben autójában jelentős mennyiségű kábítószert szállított. A bíróság elrendelte a gyanúsított 30 napos előzetes letartóztatását.

A drogkereskedő nem aprózta el a készleteit, a tettenérés pillanatában körülbelül 232 gramm 4-CMC típusú, magas kockázatú kábítószert találtak az autójában. Ez a szer – a 3-CMC-vel együtt – a köznyelvben leginkább kristályként ismert szintetikus drog, amely rendkívül veszélyes és gyors függőséget okoz.

A DIICOT szerint a férfi nem először kereskedett hasonló áruval, és a bizonyítékok alapján 2026 folyamán folyamatosan aktív volt Kolozs megyében, ahol mintegy 136 gramm kábítószert értékesített. A drog ára 500 és 5000 lej között mozgott, a mennyiségtől függően.

A DIICOT kolozsvári ügyészei csütörtökön vették őrizetbe a férfit, akinek 30 napos előzetes letartóztatását pénteken rendelte el a Kolozs megyei törvényszék.

A 3-CMC és 4-CMC vegyületek a szintetikus katinonok közé tartoznak, Romániában a magas kockázatú kábítószer kategóriába sorolják őket, mivel súlyos pszichikai és fizikai károsodást, sőt szívleállást is okozhatnak. Népszerűségüket az alacsony áruk okozza, mivel laboratóriumi körülmények között viszonylag olcsón előállíthatók például a kokainhoz képest.

Továbbá a terjesztésük is viszonylag egyszerű, por vagy kristály formájában akár online is elérhető volt sokáig fürdősóként vagy növényi tápszerként álcázva. A dílerek gyakran más mérgező anyagokkal – pl. mosóporral, üvegporral vagy patkányméreggel – hígítják, hogy növeljék a profitot, ami drasztikusan megnöveli a halálos túladagolás esélyét.

A román szabályozás értelmében a hasonló szerekkel történő kereskedelem 5-től 12 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, és a kábítószerkereskedők nem kaphatnak felfüggesztett börtönbüntetést.

Továbbra is nyomja a PSD elnökének lelkét a kormánykoalícióban való maradásról és az onnan való távozásról szóló dilemma terhe. Sorin Grindeanu szombaton bejelentette, hogy pártja átfogó és kompromisszumoktól mentes értékelést készít a kormányzati szerepvállalásáról, és nem akar puszta megszokásból a koalícióban maradni.

Az Európai Szocialisták Pártja (PES) aktivistahálózatának országos fórumán felszólaló politikus elmondta, a kilenc hónapja tartó kormányzás után nemcsak legitim, hanem kötelező is felmérni, mi működött jól és mi nem. Leszögezte, hogy a Bolojan-kabinet nem egy ember, hanem Románia kormánya.

Grindeanu hangsúlyozta, egy komoly párt előbb a saját felelősségét értékeli, és csak utána keres a szervezeten kívüli bűnbakot. Ezért a PSD kormányzati szerepvállalásának elemzése első lépésben a a saját minisztereinek tevékenységére terjed ki, de nem áll meg ott.

A pártelnök szerint a kormányzás nem egyetlen személy vagy párt felelőssége, hanem a koalíció közös feladata A döntéshozatalban pedig egyensúlyra, párbeszédre és a partnerek kölcsönös tiszteletére van szükség.

Grindeanu kitért arra is, hogy a stabilitás nem jelent alárendeltséget, és pártja „nemcsak egy díszlet” a kormányban. Kijelentette, hogy a PSD addig marad kormányon, amíg érvényesíteni tudja a választóktól kapott felhatalmazását, és a kormányzás kézzelfogható eredményeket hoz, nem pedig értelmetlen megszorításokat.