Leprás megbetegedéseket igazoltak Kolozsváron – pénteki hírek

Az egészségügyi minisztérium pénteken közleményben tájékoztatott arról, hogy leprás megbetegedést észleltek Kolozsváron – azóta két esetet erősítettek meg az epidemiológiai vizsgálatok alapján. További két, potenciális esetet klinikai és epidemiológiai megfigyelés alatt tartanak.

Az érintettek négy, indonéziai származású nő, akik masszőrként dolgoznak Kolozsváron egy wellness-szalonban. A két beteg november 26-án jelentkezett kivizsgálásra a kolozsvári megyei sürgősségi kórházban, 21 és 25 évesek – bőrszöveti biopszián, tuberkolózist kizáró genetikai teszten és szövettani mintavételen estek át.

Az Egészségügyi Minisztérium Állami Egészségügyi Felügyelete és a Kolozs Megyei Közegészségügyi Igazgatóság szigorú intézkedéseket rendelt el a kockázat korlátozása érdekében: ózonfertőtlenítés minden használt területen; öltözők és egyéni tárolóhelyiségek ellenőrzése; a jóváhagyott biocidekkel végzett fertőtlenítési eljárások fokozása; a munkavállalók munkaegészségügyi vizsgálatokra való beosztása, illetve a járványügyi vizsgálat kiterjesztése.

Az Egészségügyi Minisztérium a DSP-n keresztül elrendelte a szalon tevékenységének felfüggesztését az epidemiológiai vizsgálat befejezéséig, továbbá elkezdődött a WHO által a lepra kezelésére előírt speciális kezelés, amelynek értelmében a nemzetközi protokollok szerint a fertőzés kockázata csökken, majd megszűnik.

Néhány tudnivaló a leprával kapcsolatban: a lepra lassan kialakuló, alacsony fertőzőképességű betegség. A fertőzéshez hosszan tartó kitettség szükséges. A betegség nem terjed kézfogással, öleléssel, tömegközlekedéssel, rövid ideig tartó közelséggel vagy közös területek használatával.

Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter elrendelte a fokozott járványügyi felügyeletet, a kiterjesztett kontaktusok tesztelését, a külföldi munkavállalók munka- és életkörülményeinek értékelését, valamint nemzetközi segítségnyújtást is kért a WHO-tól és az ECDC-től a diagnosztikai és kezelési protokollok érvényesítése és a járványügyi megfigyelés támogatása érdekében.

Romániában az utolsó leprás esetet 1981-ben diagnosztizálták. Európai szinten az esetek szórványosak, többnyire Ázsia, Afrika vagy Latin-Amerika területeiről származó embereknél fordulnak elő.

Az ANAF Pénzügyi Csalás Elleni Főigazgatósága (DGAF) 3,1 millió lejnél is több bírságot szabott ki, több mint 12 ezer autó tevékenységét függesztette fel és 82,6 millió lej értékű összeget foglalt le az alternatív személyszállítás (autómegosztás, azaz ridesharing) ellenőrzése során.

A fokozott ellenőrzések szeptember és november között zajlottak az intézmény december 12-én, pénteken kiadott közleménye szerint. A csalásellenes ellenőrök elsősorban azokat a vállalatokat ellenőrizték, amelyek az ANAF elemzései alapján magas adóügyi kockázatúnak minősülnek.

A szabálytalanságok feltárása érdekében a DGAF olyan digitális eszközöket használt, mint az e-Factura, a RO e-TVA és az elektronikus adóügyi pénztárgépek. A 2025-ben bevezetett új D397 nyilatkozatokat is felhasználták. Ezek révén a fuvarmegosztó platformok rendszeresen információkat küldenek az ANAF-nak az alkalmazásokon működő vállalatokról, a használt autókról, a megszerzett jövedelemről, a megtett kilométerek számáról és a járművezetők adatairól. Az ellenőrzések után a csalásellenes ellenőrök 123 vállalatnál fedeztek fel szabálytalanságokat. A problémák többsége az elektronikus pénztárgépek hiányához kapcsolódott.

Az ellenőrzések az alternatív közlekedési szolgáltatóknak a hatályos jogszabályoknak megfelelően elektronikus pénztárgépekkel való felszerelésére és azok használatára vonatkozó jogi kötelezettség betartására összpontosítottak. Az ANAF képviselői kijelentették, hogy az ellenőrzések a következő időszakban is folytatódnak, azzal a céllal, hogy javítsák az adóbeszedést és biztosítsák a tisztességes versenyt az alternatív közlekedési vállalatok között.

A környezetvédelmi minisztérium pénteken bejelentette, hogy az országszerte gyűjtött mintegy 24 ezer mintán végzett genetikai elemzések szerint Románia barnamedve-populációja konzervatív becslések szerint is 10 657 és 12 787 egyed között mozog.

– mondta Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter egy brassói konferencián. Több mint 800 ember dolgozott a terepen, hogy összegyűjtsön és elemezzen 24 ezer genetikai mintát. A medvepopuláció genetikai monitorozásának célja a populáció méretének időszakos meghatározása, a genetikai sokféleség, a populáció szerkezete és a faj evolúciós potenciáljának értékelése, valamint egy hosszú távú genetikai monitorozási terv végrehajtása szabványosított és megismételhető módszerek alkalmazásával.

Ezen eredmények alapján először hajtották végre a medvepopuláció kezelésének országos zónázását, amely elengedhetetlen eszköz a differenciált intézkedések alkalmazásához. A zónázás a területet négy különálló kategóriába osztja: kulcsfontosságú természetvédelmi területek, konfliktuskezelési területek (kockázati területek), fenntartható kezelési területek és marginális területek.

A besorolás egy komplex elemzésen alapul, amely integrálja a genetikai adatokat, az élőhelyek eloszlását, a mezőgazdasági és turisztikai területeket, a 112-s hívásokat és a medvék által okozott károk történetét. A projekt konkrét intézkedéseket is tartalmaz az ember és medve közötti konfliktusok megelőzésére, több mint 1100 elektromos védelmi rendszer telepítésével háziállatok, termények és ingatlanok védelmére.

Független megfigyelések szerint ezek a rendszerek megfelelő karbantartás mellett jelentősen csökkentik a támadás kockázatát, és a hatóságok fontolgatják, hogy kiterjesztik a kockázatos területeken az ilyen megelőző intézkedések finanszírozásának hozzáférését.

November 6-án a kormány rendkívüli rendeletet fogadott el, amely új szabályokat vezet be a településekre betörő és az emberi életet fenyegető medvék lelövésére, valamint 10 000 és 30 000 lej közötti súlyos bírságokat szab ki azokra, akik vadon élő medvéket etetnek. Ez egy veszélyes gyakorlat, amely egyes turisztikai területeken egyre gyakoribbá válik.