Legalább a szenátorok is szívnak egy kicsit: ezentúl kötelező lesz a fizikai részvétel az üléseken – hírmix

Renate Weber ombudsman az alkotmánybíróságon támadta meg azt a sürgősségi kormányrendeletet, amely kimondja, hogy február 1-jével kezdődően a munkáltató köteles fizetni az ötnapos betegszabadsággal járó költségeket, az első napot pedig egyáltalán nem is fizetik ki a lebetegedett alkalmazottnak.

A nép ügyvédje szerint ez sérti többek között a jogbiztonság és a jog előre láthatóságának elvét, de az állampolgárok szociális védelemről szóló alkotmányos cikkelyt is.

Az ombudsmant vasárnap a Rákbetegek Szervezeteinek Szövetsége (FABC) kérte nyílt levélben erre a lépésre, a betegszabadság első napjának ki nem fizetése ugyanis szerintük „súlyos, aránytalan és mélységesen méltánytalan” következményekkel jár a krónikus betegséggel küzdő dolgozókra nézve. A szövetség szerint a rendeletet elfogadása előtt nem támasztották alá bizonyító erejű statisztikai adatokkal, amely a visszaélések magas számáról szólna, sem hatástanulmánnyal a várható következményeiről.

Arra is rámutatnak, hogy az intézkedés az átlagos dolgozókra bár nem járna látványos következményekkel, egy krónikus betegséggel küzdő dolgozónak – akinek rendszeresen kell kezelésre, kivizsgálásokra járnia, jellemzően éppen egynapos betegszabadságok igénybevételével – viszont évente több tucat fizetetlen napot jelentene.

Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter ugyan elismerte, hogy a „valóban beteg” munkavállalókra nézve méltánytalan az intézkedés, de szerinte mégis szükség van rá, mert az illetékesek elvesztették az ellenőrzést a hamis betegszabadságok felett.

Miután a helyi adók és illetékek kormány által erőltetett emelése országszerte kiverte a biztosítékot az embereknél, számos – köztük több székelyföldi – településen tiltakozó akciókra került sor. Ennek hatására több önkormányzat is az adócsökkentés lehetőségeiről érdeklődött a kormánynál.

Kedden aztán meg is érkezett a pénzügyminisztérium hivatalos válasza, amelyben leszögezik, hogy erre jelenleg nincs törvényes keret, az adókat márpedig emelni kell.

Emiatt aztán még a kendi nap folyamán három székelyföldi önkormányzat, Csíkszereda, Gyergyószentmiklós és Székelyudvarhely is úgy döntött, hogy petícióban fog tiltakozni ez ellen.

Ebben arra kérik a Bolojan-kormányt, hogy még az idei költségvetés elfogadása előtt teremtsék meg rá a törvényi keretet, hogy az önkormányzatok indokolt esetben év közben is módosíthassák a helyi adókat, illetve állítsák vissza a fogyatékkal élők számára a korábbi adókedvezményeket. A városháza mindhárom városban arra kéri a lakókat, hogy aláírásukkal támogassák a petíciót, amelyet a kezdeményezők személyesen Ilie Bolojan miniszterelnökhöz juttatnák el.

Más településeken önerőből igyekeznek némileg korrigálni az új intézkedésekkel a lakosságra rótt plusz terheket. Sepsiszentgyörgyön – ahol korábban szintén heves tiltakozáshullám kezdődött – például egy új szociális juttatást vezetnek be, amelyet a súlyos fogyatékkal élők, illetve gondozóik egy évben egyszer igényelhetnek, maximum 1000 lejes plafonértékkel. Ezzel a városháza nem titkolt célja, hogy valamiképpen a helyi költségvetésből visszaadja azt az összeget, amelyet a rájuk vonatkozó adókedvezmény eltörlése révén a kormány elvett tőlük. Az új juttatást március 1-jétől igényelhetik az érintettek.

Közben a kormánykoalíció tagjaként az RMDSZ is bejelentette, hogy a helyi adók emelésének felülvizsgálatát fogja kérni Bolojantól.

A szenátus vezetése úgy döntött, hogy vége az online részvételnek a plenáris üléseken, ezentúl a szenátoroknak fizikai valójukban kell ezekre befáradniuk a parlamentbe.

Aki hiányzik, az szankcióban részesül. A szankció egy elmulasztott ülésért a bruttó jövedelem 5 százaléka, vagyis mintegy 950 lej lesz.

A változást maga a szenátus elnöke, Mircea Abrudean jelentette be.

A mostani intézkedés ugyanakkor egyelőre csak a szenátusra érvényes, a képviselők továbbra is lóghatnak az ülésekről, ha közben online bejelentkeznek.

A hibrid rendszerű részvételt a parlamenti üléseken még a pandémia idején vezették be. Ez lehetővé tette a törvényhozóknak, hogy a legtöbb parlamenti ülésen online vegyenek részt, szavazataikat egy speciális alkalmazás segítségével távolról leadva.

Ezt a lehetőséget a politikusok masszívan kihasználták: sok ülés szinte üres termekben zajlott.