Külföldi vendégmunkások találkozása a román bürokráciával: „Állatokként kezelnek bennünket”
Olyan sorok alakulnak ki, hogy a bevándorlási hivatalok előtt kénytelenek éjszakázni, és még csak nem is ez a legnagyobb probléma.
Románia nagyobb forgalmat lebonyolító bevándorlási hivatalaiban akkora káosz és fejetlenség uralkodik, hogy joggal merül fel a kérdés, készen-e áll az államapparátus, hogy évente százezer, EU-n kívülről érkezett új vendégmunkás szerződtetésére bocsásson ki engedélyt. A kormány nemrég döntött, hogy jövőre is fenntartja a százezres felső határt, tehát a bevándorlási hivatalokra nehezedő nyomás nem fog elmúlni, így a bürokrácia is marad –
már ha nem sikerül az alkalmazottak hatékonyságán javítani.
Jelenleg Bukarestben,
">Temesváron és Kolozsváron is több tíz órás sorokat kell kiállniuk azoknak a külföldi állampolgároknak, akik Romániában dolgoznak vagy tanulnak, és a letelepedési engedélyük meghosszabbítására van szükségük. Sajtóbeszámolók szerint az év vége eleve zsúfolt időszakában sokan az utcán alszanak, hogy sorra kerülhessenek. Elsősorban a bevándorlási hivatalok ezzel foglalkozó osztályának rövid munkaprogramja és a kevés alkalmazott az oka a fejetlenségnek, amihez az is hozzájárul, hogy nem mindenhol működik a várakozási sorszámokat kibocsátó rendszer. Ráadásul a nyelvi akadályok is nehezítik az együttműködést: a főleg Ázsiából vagy Afrikából érkező vendégmunkások arra panaszkodnak, hogy
a hivatalokban nincs fordító, és csak kevesen beszélnek angolul.
A helyszíni riportokból kiderül, sok vendégmunkás csalódott, mert úgy érzi, országában is gyorsabban megy az ügyintézés, mint Romániában. A hivatalnokok nem engedik őket, hogy használják a mosdókat vagy leüljenek az intézmény székeire, állatokként kezelik őket – panaszkodnak. Az online időpontkérés is megbízhatatlanul működik, nem tartják be a menetrendet, és előfordul, hogy több hónap telik el, mire időponthoz jutnak. Akik már több éve itt dolgoznak, azt mondják, évről évre nehezebb meghosszabbítani a letelepedési engedélyt. Az egyszerre akár 10-15 munkás papírjaival foglalkozó ügynökségek képviselőinek persze flottul megy az ügyintézés, nem kell sorban állniuk sem.
A bevándorlási hivatal magyarázata szerint az ünnepek előtt minden haza készülő, nem EU-s országból jött vendégmunkásnak sürgőssé vált a papírügyek elintézése.
Szakértők viszont úgy vélik, furcsa az időbeosztás és túl kevés az alkalmazott. A személyzeti rendszer ugyanakkor még mindig a 2017-es szinten van, amikor évente 5500 külföldi vendégmunkás jött az országba, és nem 100 ezer, mint napjainkban. Rengeteg fölösleges papírt kérnek, hiába ígérik, hogy a „sínes doszár” korszaka lejár.
Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből
Fall Sándor
„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”
Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?
Szántai János
Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.
A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban
A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.
Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában
A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.
