Külföldi vendégmunkások találkozása a román bürokráciával: „Állatokként kezelnek bennünket”
Olyan sorok alakulnak ki, hogy a bevándorlási hivatalok előtt kénytelenek éjszakázni, és még csak nem is ez a legnagyobb probléma.
Románia nagyobb forgalmat lebonyolító bevándorlási hivatalaiban akkora káosz és fejetlenség uralkodik, hogy joggal merül fel a kérdés, készen-e áll az államapparátus, hogy évente százezer, EU-n kívülről érkezett új vendégmunkás szerződtetésére bocsásson ki engedélyt. A kormány nemrég döntött, hogy jövőre is fenntartja a százezres felső határt, tehát a bevándorlási hivatalokra nehezedő nyomás nem fog elmúlni, így a bürokrácia is marad –
már ha nem sikerül az alkalmazottak hatékonyságán javítani.
Jelenleg Bukarestben,
">Temesváron és Kolozsváron is több tíz órás sorokat kell kiállniuk azoknak a külföldi állampolgároknak, akik Romániában dolgoznak vagy tanulnak, és a letelepedési engedélyük meghosszabbítására van szükségük. Sajtóbeszámolók szerint az év vége eleve zsúfolt időszakában sokan az utcán alszanak, hogy sorra kerülhessenek. Elsősorban a bevándorlási hivatalok ezzel foglalkozó osztályának rövid munkaprogramja és a kevés alkalmazott az oka a fejetlenségnek, amihez az is hozzájárul, hogy nem mindenhol működik a várakozási sorszámokat kibocsátó rendszer. Ráadásul a nyelvi akadályok is nehezítik az együttműködést: a főleg Ázsiából vagy Afrikából érkező vendégmunkások arra panaszkodnak, hogy
a hivatalokban nincs fordító, és csak kevesen beszélnek angolul.
A helyszíni riportokból kiderül, sok vendégmunkás csalódott, mert úgy érzi, országában is gyorsabban megy az ügyintézés, mint Romániában. A hivatalnokok nem engedik őket, hogy használják a mosdókat vagy leüljenek az intézmény székeire, állatokként kezelik őket – panaszkodnak. Az online időpontkérés is megbízhatatlanul működik, nem tartják be a menetrendet, és előfordul, hogy több hónap telik el, mire időponthoz jutnak. Akik már több éve itt dolgoznak, azt mondják, évről évre nehezebb meghosszabbítani a letelepedési engedélyt. Az egyszerre akár 10-15 munkás papírjaival foglalkozó ügynökségek képviselőinek persze flottul megy az ügyintézés, nem kell sorban állniuk sem.
A bevándorlási hivatal magyarázata szerint az ünnepek előtt minden haza készülő, nem EU-s országból jött vendégmunkásnak sürgőssé vált a papírügyek elintézése.
Szakértők viszont úgy vélik, furcsa az időbeosztás és túl kevés az alkalmazott. A személyzeti rendszer ugyanakkor még mindig a 2017-es szinten van, amikor évente 5500 külföldi vendégmunkás jött az országba, és nem 100 ezer, mint napjainkban. Rengeteg fölösleges papírt kérnek, hiába ígérik, hogy a „sínes doszár” korszaka lejár.
Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai
Fall Sándor
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!
Varga László Edgár
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
Sólyom István
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház
Szántai János
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
