Külföldi vendégmunkások találkozása a román bürokráciával: „Állatokként kezelnek bennünket”
Olyan sorok alakulnak ki, hogy a bevándorlási hivatalok előtt kénytelenek éjszakázni, és még csak nem is ez a legnagyobb probléma.
Románia nagyobb forgalmat lebonyolító bevándorlási hivatalaiban akkora káosz és fejetlenség uralkodik, hogy joggal merül fel a kérdés, készen-e áll az államapparátus, hogy évente százezer, EU-n kívülről érkezett új vendégmunkás szerződtetésére bocsásson ki engedélyt. A kormány nemrég döntött, hogy jövőre is fenntartja a százezres felső határt, tehát a bevándorlási hivatalokra nehezedő nyomás nem fog elmúlni, így a bürokrácia is marad –
már ha nem sikerül az alkalmazottak hatékonyságán javítani.
Jelenleg Bukarestben,
">Temesváron és Kolozsváron is több tíz órás sorokat kell kiállniuk azoknak a külföldi állampolgároknak, akik Romániában dolgoznak vagy tanulnak, és a letelepedési engedélyük meghosszabbítására van szükségük. Sajtóbeszámolók szerint az év vége eleve zsúfolt időszakában sokan az utcán alszanak, hogy sorra kerülhessenek. Elsősorban a bevándorlási hivatalok ezzel foglalkozó osztályának rövid munkaprogramja és a kevés alkalmazott az oka a fejetlenségnek, amihez az is hozzájárul, hogy nem mindenhol működik a várakozási sorszámokat kibocsátó rendszer. Ráadásul a nyelvi akadályok is nehezítik az együttműködést: a főleg Ázsiából vagy Afrikából érkező vendégmunkások arra panaszkodnak, hogy
a hivatalokban nincs fordító, és csak kevesen beszélnek angolul.
A helyszíni riportokból kiderül, sok vendégmunkás csalódott, mert úgy érzi, országában is gyorsabban megy az ügyintézés, mint Romániában. A hivatalnokok nem engedik őket, hogy használják a mosdókat vagy leüljenek az intézmény székeire, állatokként kezelik őket – panaszkodnak. Az online időpontkérés is megbízhatatlanul működik, nem tartják be a menetrendet, és előfordul, hogy több hónap telik el, mire időponthoz jutnak. Akik már több éve itt dolgoznak, azt mondják, évről évre nehezebb meghosszabbítani a letelepedési engedélyt. Az egyszerre akár 10-15 munkás papírjaival foglalkozó ügynökségek képviselőinek persze flottul megy az ügyintézés, nem kell sorban állniuk sem.
A bevándorlási hivatal magyarázata szerint az ünnepek előtt minden haza készülő, nem EU-s országból jött vendégmunkásnak sürgőssé vált a papírügyek elintézése.
Szakértők viszont úgy vélik, furcsa az időbeosztás és túl kevés az alkalmazott. A személyzeti rendszer ugyanakkor még mindig a 2017-es szinten van, amikor évente 5500 külföldi vendégmunkás jött az országba, és nem 100 ezer, mint napjainkban. Rengeteg fölösleges papírt kérnek, hiába ígérik, hogy a „sínes doszár” korszaka lejár.
Ki mondja meg, hogy ki a transzilvanista és ki nem?
Szántai János
Kicsit olyan az egész, mint amikor valaki megmondja, ki a fehér, ki a fekete. Ki a Jó, ki a Rossz. Mi meg nézünk, hogy ki ez? És miért mondja meg? És hogy jutottunk ide? Mert itt tartunk.
Kit szoptat az anyaország a hon kebeléből, és kit máshonnan?
Varga László Edgár
Gyerekszótár választások előtti kimerült időkben.
Ha már a különnyugdíjukat megnyirbálták, a bírák és ügyészek kibuliztak fejenként 60 ezer euró potyát
Varga László Edgár
A kormány ugyanis, ha nem tudta volna, kétmilliárd lejnyi bérhátralékkal tartozik nekik, amit ők maguk pereltek össze maguknak. És akkor a lehetséges kamatokat még nem is vettük számításba…
Gyerekcsínyek versus jogi ügyek: áldozatokból elkövetők, manipuláltakból drogdílerek az iskolában. Mit tehetünk?
Sánta Miriám
A János Zsigmond Unitárius Kollégiumban arról beszélt jogász és pszichológus, hogy szülőként mit tehetünk annak érdekében, hogy a gyerekünk ne váljon áldozatból elkövetővé.
