// 2024. november 26., kedd // Virág
március 15.

Kossuth-díjasok a Saul fia alkotói

// HIRDETÉS

Balázs Fecótól Makkai Ádámon át Böszörményi Zoltánig: íme az idei magyar állami díjak.

Természetesen nem fogjuk felsorolni az összes magyar állami kitüntetést, amit a nemzeti ünnepen kiosztanak, mert rengeteg van belőlük. Először is nézzük a saját portánkat, vagyis az erdélyi (vagy erdélyi származású) díjazottakat.

Az első, akit felfedezhetünk, Böszörményi Zoltán József Attila-díjas író, költő, mecénás, az Irodalmi Jelen főszerkesztője, őt irodalmi életművéért és nagyvonalú támogatói munkásságáért egyaránt díjazták, mégpedig Magyar Érdemrend középkeresztjével (polgári tagozat).

Ugyanebben az érdemrendben részesült Varga Attila, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Jogtudományi Karának egyetemi docense, alkotmányjogász.

Makkai Ádám író, költő, műfordító, nyelvész, antropozófus, aki Kossuth Nagydíjat kapott, szintén erdélyi gyökerekkel rendelkezik: nagybátyja Makkai Sándor kolozsvári püspök-író, édesanyja Ignácz Rózsa kovásznai születésű író-színésznő.

Az idei elismerések közül kétségkívül a Saul fia alkotóinak állami díja szólt a legnagyobbat: Nemes Jeles László rendezőt, Röhrig Géza főszereplőt és Erdély Mátyás operatőrt Kossuth-díjjal, Rajna Gábor és Sipos Gábor producereket pedig a Magyar Érdemrend középkeresztjével tüntették ki. Az Erdély-vonal itt is fellelhető (az operatőr nevén kívül is): Röhrig Géza saját bevallása szerint nagy Erdély-járó, egész nyarakat töltött itt.

Érdemes elgondolkodni rajta, hogy ha 1848-ban az első felelős magyar minisztérium állami díjakat alapított volna, milyen magyar történelmi személyiségek nevét viselték volna ezek a kitüntetések. Rákóczi-díj? Bethlen Gábor-díj? És ki lett volna az első Rákóczi-díjas? Petőfi Sándor? Esetleg Kossuth vagy Széchenyi?

Annyit írt az erdélyi magyar irodalomról (ezért aztán nem is szokta megkérdezni, hogy kik ezek az „ismeretlen” költők), hogy már-már „tiszteletbeli erdélyinek” nevezhetnénk Szakolczay Lajos irodalomtörténészt, kritikust, ő Széchenyi-díjat vehetett át idén.

Kossuth-díjat kapott például Balázs Fecó, a klasszikus nagyterpeszes rockzene nagy öregje, ifj. Csoóri Sándor népzenész, Széchenyi-díjas Maróth Miklós orientalista, Erdő Péter római katolikus bíboros és Martonyi János volt külügyminiszter, továbbá a Magyar Érdemrend középkeresztjét (igen, a polgári tagozat) kapta a mindannyiunk által szeretett Csukás István.

Érdekességként megemlíthetjük (a szemfüles Index szúrta ki), hogy az idei díjazottak közül kettőnek már az édesapja is Kossuth-díjas volt: Jeles András filmrendező, a Nemes Jeles László, valamint a költő, esszéíró Csoóri Sándor, az ifj. Csoóri Sándor apja.

Az idei magyar állami díjak teljes listája itt, itt és itt elolvasható.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott
Krónika

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke hat, erdélyi illetve partiumi megyében is az első helyen végzett az elnökválasztáson – derül ki a megyékre lebontott hivatalos eredményekből.

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak
Székelyhon

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak

Viccesnek indult, de komolyra fordult két fiatal számára a szombat este, miután a helyi rendőrök tetten érték, amikor a marosvásárhelyi főtéren felállított karácsonyfára vizeltek.

// még több főtér.ro
„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...
2024. november 22., péntek

„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...

...nagy a magyar-román diplomáciai erőfeszítés a teljeskörű schengeni csatlakozás irányába, nem kis eredménnyel. Egy Bihar megyei férfit gyanúsítanak illegális migránsok szervezett szállításával. Az amerikai vízummentesség után jöhet a kínai.

„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...
2024. november 22., péntek

„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...

...nagy a magyar-román diplomáciai erőfeszítés a teljeskörű schengeni csatlakozás irányába, nem kis eredménnyel. Egy Bihar megyei férfit gyanúsítanak illegális migránsok szervezett szállításával. Az amerikai vízummentesség után jöhet a kínai.

Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS