Korlátozások és incidensek nélkül zajlott a csíksomlyói búcsú
Közben a román hivatalos szervek Trianon napját ünneplik, a nackópatrióták pedig hergelnek, akit lehet.
A világjárvány lejártát követően, valamint az utóbbi időben ismét egyre feszülő magyar-román viszony közepette remek hír, hogy ismét mindenféle korlátozások, továbbá incidensek nélkül zajlott a közép-kelet-európai régió legnagyobb katolikus zarándoklata Csíksomlyóban.
Hit, nemzet, keresztény kultúra, béke a nyeregben
A nyereg a járványt megelőző megszokott látványt nyújtotta szombat délelőtt: becslések szerint több százezer ember gyűlt össze és békében, áhítattal fordította lelkét a pünkösdi ég felé.
Az idei búcsú szónoka, Udvardi György veszprémi érsek szomszédban zajló háború árnyékában érthető módon a ferences rend jelmondatára építette
" target="_blank" rel="noopener">beszédét: Béke és jóság! A békét nem elég áhítani, a békét teremteni is kell. Mindannyiunknak.
Közben persze egyebekről is szót ejtett az érsek úr. Például a keresztény identitás, kultúra forrásáról, jelentőségéről:
Meg az új ember ideájának mindenkori csapdájáról:
Meg a népek közti egyetértés lehetséges útjáról:
A hegyeken túl (és innen) Trianont ünneplik a hivatalos emelvényeken
Valószínűleg egy karosszékből (bár jól megülve a szuverén nemzeti nyerget) érkezett ugyanezen a napon Lucian Romașcanu művelődési miniszter Trianon napi üzenete, amely nyilván egészen másról szól.
A véletlen úgy hozta, hogy idén pünkösd szombatja ismét egybeesik a nemzeti összetartozás napjával, amikor is – 2010 óta – a magyar nemzet megemlékezik a számunkra katasztrofális eredményekkel járó trianoni döntésről. A román fél tíz évig várt a szimbolikus ellenlépéssel: Klaus Ionopotchivanoc Iohannis álkisebbségi államelnök 2020. november 18-án írta alá a Trianon-ünnepnapra vonatkozó törvényt. A világjárvány az ilyen irányú ünnepségeknek is betett, de idén már szabad a gazda, lesz is jó pár vonatkozó akció.
Romașcanu miniszter úr üzenetében bevallja, hogy ezen a napon elnémul a meghatottságtól, de ugyanakkor kijelenti: ez a nap a román nemzet akaratának és a nemzeti identitásnak a tükre. A mai napot a román hadseregnek, a kiváló román diplomatáknak, továbbá a szövetséges hatalmaknak köszönhetjük, akik felismerték a történelmi pillanatot. Így, ebben a sorrendben. Mi úgy tudjuk, hogy a sorrend épp fordított volt, de ez mit sem változtat a hivatalos román nemzeti diskurzuson.
A nackópatrióták a maguk részéről hergelnek, mert másképp nem lenne okuk a létezésre
George Simion AUR-társelnök és parlamenti képviselő a maga részéről biztosította híveit, hogy a szombati szent nap nem marad akció nélkül. Mint Facebook-oldalán epésen megjegyezte, ő lesz az egyetlen román pártelnök, aki jelen lesz Gyulafehérváron, amint jelen volt a minap az Úz-völgyében is. Mert más pártelnökök csak Brukenthalt (mondjuk, az ő szobra Nagyszebenben van) és Bethlen Gábort mennek oda bámulni.
Mi a nackóbundás politikus úr terve? Hát az, hogy szombat délután elmegy Gyulafehérvárra és állít egy keresztet, mégpedig azon a helyen, ahol az 1784-es parasztfelkelés két vezérét kerékbe törték. Igaz, hogy van ott már egy obeliszk, de Simion urat ez az apróság nem zavarja, ami a szándékát illeti.
https://www.facebook.com/george.simion.unire/posts/564147205080722
Generációk ellopott ifjúsága, avagy egy John Lydon nevű öreg punk a színpadon
Szántai János
Az öreg punk elővarázsolt egy fiatalembert, aki dühösen kérdőre vonta a közönséget. És nem tudtuk elmondani, hova lett a repülőgép, az Északi-sark, a büszke és szabad Magyarország és a többi…
Demeter András kicsinálása – szempontok egy igen gyorsan levezényelt, virtuóz akcióhoz
Fall Sándor
Azt nem tudni, hogy a lemondott miniszter ellen kik tervelték ki és hajtották végre az akciót, elképzelhető, hogy ez soha nem is fog kiderülni.
Az egyesült Nagy-Románia máig nem jelent egységesítést
Sólyom István
A mítosztalanított román–magyar közös történelem nem széles körű fogyasztásra alkalmas termék, de az MCC-történészkerekasztal előadói egyelőre optimisták.
„De hát én erdélyi vagyok, na” – a 90 éves Bodor Ádámot köszöntötték Kolozsváron
Varga László Edgár
Az író többek között arról beszélt, hogy ő „csak betévedt” az irodalomba, és arról is, milyen ambivalens érzésekkel tölti el a szülővárosába való visszatérés.
