// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Kopjafát avatott a Nyergestetőn Áder János

// HIRDETÉS

Elsősorban az 1848-49-es forradalom és szabadságharc székelyföldi emlékhelyeit látogatta meg nem hivatalos erdélyi látogatása második napján Áder János köztársasági elnök.

A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke és Vargha Mihály múzeumigazgató vezette végig az államfőt a forradalmat idéző állandó és időszakos kiállításon. Áder János megtekintette az egyetlen épen megmaradt ágyút a Gábor Áron által öntött mintegy hetven ágyú közül. A székelyföldi templomok harangjaiból öntött ágyúkkal a háromszéki székelyek eredményesen fordultak szembe az osztrák császári és az orosz cári seregekkel. A köztársasági elnök Felsőcsernátonban a Haszmann Pál múzeum gyűjteményét tekintette meg.

 

Kézdivásárhelyen mintegy négyszázan várták Áder Jánost a város főterén, ahol megkoszorúzta Gábor Áron egészalakos szobrát. A köztársasági elnök rögtönzött beszédében köszönetet mondott azért, hogy ápolják a forradalom hőseinek emlékét. Hozzátette: bár a forradalom és a szabadságharc elbukott, a hősök áldozata nem volt hiábavaló, hiszen 18 évvel később a kiegyezés által a forradalom szinte valamennyi célja valóra vált.

 

A nyergestetői csata emlékhelyén mintegy százötven ember várta a köztársasági elnököt. Az 1849. augusztus elsején zajlott csata a székelység önvédelmi harcának egyik kiemelkedő jelképe. Áder János kopjafát állított a csatában elesett hősök közös sírján. Újságírói kérdésre az elnök kifejtette, hogy az 1848-49-es emlékhelyek lehetőséget teremtenek a magyarországiak és a Székelyföldön élők számára a közös történelmi múlt ápolására.

 

A köztársasági elnök a Csíkszereda szomszédságában fekvő Madéfalván megkoszorúzta a 250 évvel ezelőtti vérengzés emlékművét. 1764-ben a császári erők azt torolták meg Madéfalván, hogy a székelyek nem fogadták el Mária Terézia császárnőnek a kiváltságaikat megszüntető rendelkezéseit.Áder János és felesége, Hercegh Anita a látogatás minden helyszínén szóba elegyedett a köszöntésére összegyűlt emberekkel.

 

A köztársasági elnök kedd este még ellátogat Gyergyószentmiklósra is, az utazás szerdán Kolozs megyében folytatódik.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS