// 2026. november 17., kedd // Hortenzia, Gergő

Kolozsvár és Napoca, avagy Ceaușescu fantomja

// HIRDETÉS

Kolozsvár neve ma is a Kondukátor „kézjegyét” viseli magán. És a kommunizmusban „gyökerező” mai elit a kisujját se mozgatja az ügyben.

Sokakat zavar – és nem csak magyarokat –, hogy Kolozsvár nevében ma is ott éktelenkedik a Napoca szó, amelyet Nicolae Ceaușescu kommunista diktátor 1974-ben biggyesztett hozzá az eredeti helységnévhez.

Györke Zoltán történész, Kolozs megyei alprefektus nekiállt, és alaposan dokumentált kötetben megírta a „Napoca-ügy” történetét, 1974-től napjainkig, Napoca, o istorie recentă a Clujului – obsesia romanizării sub două regimuri politice 1974–2014 (Napoca, Kolozsvár közelmúltbeli története – a romanizálás rögeszméje két politikai rezsim idején, 1974 és 2017 között) címmel. A vaskos kötet nemrég jelent meg a Mega kiadó gondozásában, Lucian Boia történész írt hozzá fülszöveget, és a kolozsvári Szépművészeti Múzeumban mutatták be csütörtök délután, a szerző, Sabin Gherman újságíró és Dragoș Sdrobiș történész jelenlétében.

A konkrét sztori 1974. október 15-én kezdődött, amikor is a Román Kommunista Párt Központi Végrehajtó Bizottságának gyűlésén

Nicolae Ceaușescu elvtárs javasolta, hogy Kolozsvár municípium nevét egészítsék ki a Napoca névvel.

Az alkalom tálcán kínálja magát: másnap, október 16-án ünnepségre kerül sor annak kapcsán, hogy 1850 éve emelte Hadrianus római császár municípiumi rangra a várost. Ceaușescu hozzátette: a történészek által hozzá eljuttatott adatok szerint a Napoca név dák (!) eredetű. Ezt a maszlagot még Elena Ceaușescu sem vette be, aki meg is jegyezte (mások mellett), hogy szerinte a Napoca római eredetű név. Ám a Kondukátor másképp határozott: a Napoca márpedig dák név, mert a nép így akarja, és kész.

Másnap, október 16-án Ceaușescu meg is érkezett Kolozsvárra, és a Széchenyi (Mihály Vitéz) téren szervezett népgyűlésen így kezdte beszédét: Kolozsvár lakosai! Majd így fejezte be: Kolozsvár-Napoca lakosai! Közben elmondta, milyen szép dolog, hogy

1850 éve töretlen a dáko-román jelenlét Kolozsváron, és hogy a dák múltban gyökerezik a román jelen,

és hogy íme, a dekrétum, amelyben le van írva, hogy mától fogva ezt a municípiumot úgy hívják, hogy Kolozsvár-Napoca, és ott, a néptömegek előtt alá is írta. És ezzel Kolozsvár nevének sorsa megpecsételődött. 

A polgárok (akkoriban, hivatalosan, elvtársak) úgy gondolták, hogy ez az állapot addig fog tartani, amíg a Kárpátok Géniusza él. A magyarok megörökítették Napocát egy rigmusban, amelyet a könyv is beidéz:

Szép város Napóka, keresztelte apóka. Addig marad Napóka, míg felfordul apóka.

Nos, amint a mellékelt ábra mutatja, elég nagyot tévedtek a vicces kedvű és optimista kolozsvári polgárok (elvtársak). Apóka 1989. december 25-én felfordult, ám a Napoca „kiegészítő” ott maradt a város nevében. Mégpedig azért, mert a propagandisztikus történelemszemlélet, történelemírás, a valóságot fikcióvá mitizáló diskurzus és attitűd egyáltalán nem halt meg Ceaușescuval. Sőt, a nacionalista vonulat Gheorghe Funar 12 éves (1992–2004) polgármesterségében csúcsosodott ki. 

Ám a dáko-román kontinuitás szelleme a „funarióta” korszakot követően is belengte a kolozsvári hivatalos közegeket. Hogy miért? A válasz aránylag egyszerű: az országot és ezen belül Kolozsvárt is

az a politikai, adminisztratív, akadémiai és szellemi elit irányítja, amely épp a nemzeti kommunista korszakban szocializálódott.

Ez a kolozsvári elit (például Emil Boc polgármester vagy Ioan Aurel Pop, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem rektora) nem hogy nem hajlandó beismerni tévedését, de hol nyíltabban, hol burkoltabban folytatja, támogatja a nacionalista diskurzust. Ha valaki elolvassa a könyvet, a dák-római kontinuitás igazolását nem találja meg benne, viszont két dologét nagyon is: a rendszerváltás előtti fiktív-propagandisztikus történetírás, illetve az említett politikai, adminisztratív, akadémiai és szellemi elit nacionalizmusának kontinuitását.

Midőn a kötet szerzője látta, hogy senki sem kezdeményezi a Ceaușescu-féle Napoca-dekrétum hatályon kívül helyezését, 2014. március 1-én maga javasolta egy civil kezdeményező bizottság létrehozását, amely elkezdi a törvényes eljárást. A bizottság meg is alakult (tagja volt többek között Bakk Miklós, Csoma Zsolt, Tudor Duică, Fancsali Ernő, Soós Sándor és Zsigmond Ilka is), ám a törvényes eljárás mindjárt az elején elakadt, ugyanis

a kolozsvári polgármesteri hivatal és Emil Boc polgármester elutasította az ügyben tartandó helyi népszavazást,

mégpedig azzal az indoklással, hogy az ügy nem időszerű, nem képvisel prioritást, és egyébként is, egy népszavazás megszervezése sok pénzbe kerül. Amúgy meg a Kolozsvár-Napoca elnevezés országos és nemzetközi hírnévvel rendelkezik és az antikvitás óta létező kontinuitást jelképezi. 

Sabin Gherman arról beszélt a nacionalista és abszurd ügyet feldolgozó kötettel kapcsolatban, hogy ez egy szomorú és idegesítő könyv. Szomorú, mert arról szól, hogy ma is Ceaușescu fantomjával élünk együtt Kolozsváron. És idegesítő, mert kimondja, hogy

a korszak ifjú kommunistái ma is ott vannak a politikában, a szellemi életben,

és osztják a demokratikus észt a nacionalizmus fellegvárából. A könyv jó bevezető a 2018-as évhez, amikor is Románia, ezen belül Erdély a gyulafehérvári nagygyűlés centenáriumára készül. És nem úgy készül rá, hogy üljünk már le és beszéljük meg az elmúlt 100 évet, ahogy volt, jóval, rosszal. Hanem egy hatalmas nemzeti „esküvő” lesz. Ennek pedig az a veszélye, hogy a dáko-román kontinuitás, a románizmus, a dákizmus és egyéb abszurd ideák a nyakunkon maradnak.

A jövő a név-visszaváltoztatás tekintetében ugyanolyan sötét, mint a múlt.

Ha ugyanis Kolozsvár mindenkori polgármestere nem kezdeményezi a helyi népszavazást az ügyben, akkor nem lehet visszaváltoztatni a város nevét. És pont. A parlament nem tehet ilyen értelmű lépést. Az ugyanolyan gesztus lenne, mint annak idején a Ceaușescué. Amúgy meg mitől lenne a román parlament jobb, mint a kolozsvári polgármesteri hivatal.

Megkérdeztük a kötet szerzőjét, szándékában áll-e lefordítani a könyvet magyar nyelvre, vagy akár magyarul is megírni, tekintettel a származására. Györke Zoltán azt válaszolta, hogy ő maga a román kultúrában szocializálódott, ezért nem tudná megírni a könyvet magyarul. Igaz, hogy elsősorban a román közönséghez kívánt szólni a kötettel. És az is igaz, hogy a könyv végén található egy magyar, egy német és egy angol nyelvű kivonat. A maga részéről Györke Zoltán persze örülne, ha valaki magyarra fordítaná a kötetet.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?
Főtér

Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?

Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.

Újraszentelték a templomot, amelyben házasságot kötött Horthy Miklós, és felavatták a néhai főgondnok eredeti szobrát
Krónika

Újraszentelték a templomot, amelyben házasságot kötött Horthy Miklós, és felavatták a néhai főgondnok eredeti szobrát

„Élő kövekből épült lelki templomért” mondtak hálát vasárnap délután Aradon, amikor is Bogdán Szabolcs János királyhágómelléki református püspök megáldotta a belvárosi református egyházközség kívül-belül felújított templomát és parókiáját.

Tizenegymillió lejjel vágta át a közlekedési minisztériumot egy személyszállító cég ügyvezetője – hírmix
Főtér

Tizenegymillió lejjel vágta át a közlekedési minisztériumot egy személyszállító cég ügyvezetője – hírmix

Több mint 17 ezer szekuritátés besúgót azonosított a CNSAS 26 év alatt. Nemzetbiztonsági kockázatok miatt kiutasítottak három pakisztáni állampolgárt Romániából.

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat
Székelyhon

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat

Farkaslakán, Csíkszentdomokoson, a Siménfalvához tartozó Rugonfalván és Csomafalván is medvét láttak szombaton – derül ki a Hargita Megyei Készenléti Felügyelőség tájékoztatásaiból.

Kiderült, mekkora nyugdíjemelést javasol a miniszter, kiemelt szerepben a kártyás utalás
Krónika

Kiderült, mekkora nyugdíjemelést javasol a miniszter, kiemelt szerepben a kártyás utalás

A nyugdíjakat 7,3 százalékkal kell emelni – jelentette be Florin Manole munkaügyi miniszter.

Unger Anna: a nyomozók tudták hova kell menni a pénzért
Székelyhon

Unger Anna: a nyomozók tudták hova kell menni a pénzért

A nyomozók tudták hol kell keresni azt nagy mennyiségű pénzt, amelyet november 12-én és 13-án végzett összehangolt nyomozási akciók során találtak meg – mondta az NVVH elnöke az RTL Házon kívül című műsorában vasárnap.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS