Ki lesz az államelnök 2024-ben? Mi van már megint a schengeni csatlakozással? A nap hírei

Szokjuk csak ezt a kifejezést: Mircea Geoană államfő

Mert hogy kijött egy közvélemény-kutatás eredménye és az azt mutatja, hogy a volt PSD-s politikus, a NATO jelenlegi főtitkár-helyettese a legesélyesebb a 2024-ben esedékes romániai államfőválasztáson. Persze, 2024 még viszonylag messze van, addig még sok minden történhet és várhatóan történni is fog, a pártok ugyanis eddig még nem nagyon mozgolódtak a jelöltállítással.

A felmérés érdekessége, hogy egy brazil közvélemény-kutató, az Atlas Intel készítette, amelynek a vezetője egy Romániából emigrált politológus, Andrei Roman. Az Atlas Intel azt mondja magáról a felmérés kísérőszövegében, hogy az utóbbi években több dél-amerikai országban a legpontosabban mért különböző választások előtt, de a 2020-as amerikai elnökválasztáson is.

A Romániáról készített felmérés szerint Mircea Geoană, aki korábban már jelezte, hogy indul a 2024-es államfőválasztáson, gyakorlatilag bárkivel ringbe szállva megnyerné a versenyt, legyen az Laura Codruța Kövesi, George Simion, Marcel Ciolacu, Emil Boc, Kelemen Hunor, Nicolae Ciucă, Cătălin Drulă, Diana Șoșoacă, Dacian Cioloș és mások.

Az Atlas több forgatókönyvet is megvizsgált, de mindegyiknek az lett az eredménye, hogy Mircea Geoană mindenképpen bekerülne a választások második fordulójába, ott pedig minden esetben győzne is. Ha Geoană nem venne részt a választáson, akkor a második fordulóba Kövesi és Ciolacu jutna.

A pártok közül a PSD a legnépszerűbb közel 25 százalékkal, majd következik az AUR 17,9 százalékkal, a PNL 17,2 százalékkal az USR 12,4 százalékkal és az RMDSZ 6,4 százalékkal.

A felmérés kétezer romániai választópolgár online megkérdezésével készült január végén. A teljes közvélemény-kutatás elérhető itt (román nyelvű PDF).

De mégis mikor csatlakozik Románia a schengeni térséghez?

A tavalyi év végén Ausztria és Hollandia is Románia (és Bulgária) schengeni tagsága ellen szavazott és egyelőre nem tudni pontosan, mikor lesz a következő alkalom, amikor a térséghez tartozó államok ismét voksolni fognak a két ország felvételéről.

Az Európai Unió belügyi biztosa sem tud konkrét időpontot mondani, szerinte „nemsokára” terítékre kerülhet ismét a kérdés. Ylva Johansson szerint Romániának és Bulgáriának már nincs semmilyen tennivalója ezen a téren, minden feltételnek megfelelnek ahhoz, hogy az európai szabad közlekedést lehetővé tevő schengeni térséghez tartozzon. Ámde arra figyelmeztet, hogy az Ausztriába és Hollandiába érkező illegális bevándorlók 75, illetve 90 százaléka nincs regisztrálva egy útba eső országban, holott ez hozzátartozik a schengeni térség megfelelő működéséhez. Ez pedig aggasztó – teszi hozzá az EU belügyi biztosa, akit az Agerpres idéz.

Romániában sokkal durvább az infláció hatása, mint más európai országokban

Az európai inflációs statisztikákban Romániát több állam is megelőzi: tavaly decemberben a romániai éves infláció a kilencedik legmagasabb volt az EU-tagállamok sorában, az élelmiszerek drágulása pedig az ötödik legmagasabb szint volt a listán. Valójában Románia lakosságát sokkal jobban érinti az infláció, mint a többi európai országban. Ennek magyarázata pedig a fogyasztási kiadások szerkezetében rejlik – állítja Cristan I. Popa, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja.

Uniós átlagban ugyanis a háztartások a fogyasztási költségeik egynegyedét fizették lakásra, vízre, villanyra és fűtőanyagra, míg élelmiszerre és nem alkoholos italokra a költségeik 14 százaléka ment el. Romániában ez fordítva van: a háztartások élelmiszerre költik el kiadásaik 33,4 százalékát, ez pedig a legnagyobb arány az EU-ban. Villanyra, vízre, gázra stb. 14 százalék megy el a kiadásokból. Úgyhogy a romániai 22,7 százalékos élelmiszer-infláció hiába csak az ötödik az uniós listán (messze az első Magyarország 47,9 százalékkal), a háztartások fogyasztási költségeinek aránya a legmagasabb az unióban.