Kevesen mernek önállóan határozni az autonómiaigényről

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) ugyan még februárban arra kérte fel a székelyföldi önkormányzatokat, hogy határozatban fejezzék ki az általuk képviselt közösség igényét Székelyföld területi autonómiájára, egyelőre a legtöbben a fülük botját sem mozdították a témában. Nem mintha nem lenne mindenki megveszekedett autonómiapárti, csak ezt valamilyen oknál fogva nem kívánják papírra vetni.

Pedig nagyvonalakban csak arról kellene határozni, amiről minden nap beszélnek, azaz hogy a székely falvak és városok egyetlen, de különálló közigazgatási egységbe akarnak tartozni, amelynek a neve Székelyföld lenne. A régió számára szerves törvénynek kellene szavatolnia az autonómiát, s az állam nyelve mellett hivatalos lenne területén a magyar is.

Izsák Balázs, az SZNT elnöke a Krónikának elmondta, meglepte, hogy több színmagyar székelyföldi község vezetője azzal takarózik, hogy nem kapta kézhez és nem is látta a határozattervezetet.

„Február 12. óta a honlapunkon bárki számára elérhető és letölthető a dokumentum, mindössze néhány perces munkát igényel. Sem a gyergyószentmiklósi, sem a gyergyószárhegyi, sem a gyergyóalfalusi, sem a makfalvi polgármesternek nem küldtük el külön, az ottani önkormányzatok mégis egyhangúlag megszavazták a tervezetet. Az egész mindössze politikai akarat kérdése” – magyarázta Izsák, aki az elmúlt hónapokban több elöljárót személyesen is felkeresett és tájékoztatott az SZNT felhívásáról és annak támogatási módozatáról.

Az SZNT elnöke ugyanakkor nem érti, hogy több magyar nemzetiségű vezető miért levelezik a Székely Nemzeti Tanáccsal román nyelven.

Ha kíváncsi, hogy mivel takaróznak a székely elöljárók, kattintson az alábbi linkre.