// 2024. november 23., szombat // Kelemen, Klementina
Székelyföld

Kelemen Hunor Aradon: Székelyföld nem Katalónia

// HIRDETÉS

Nincs semmilyen hasonlóság a két régió között, az erdélyi magyarok nem akarnak elszakadni Romániától.

Kelemen Hunor szerint egyáltalán nem lehet egyenlőségjelet tenni a katalán függetlenségi törekvések és a székelyföldi autonómiaigény közé, ahogy azt a szakadár törekvések európai térhódításától tartó román média sugallja - írja az MTI.

Az aradi vértanúk tiszteletére rendezett megemlékezésekre Aradra érkezett RMDSZ-elnököt pénteki sajtóértekezletén kérdezték a román újságírók: mi a szövetség hivatalos álláspontja a „Katalónia és Székelyföld között fennálló hasonlóságról”.

Kelemen Hunor kifejtette: nem létezik ilyen hasonlóság, mert a katalánok sosem állították magukról, hogy kisebbség lennének, nincsen anyaországuk, ők nemzetnek nevezik magukat. Ezzel szemben a romániai magyarok, amikor kulturális vagy regionális autonómiát javasoltak, azt a román államon belül tervezték megvalósítani, sosem beszéltek elszakadásról, elkülönülésről, ezt csak a román média értelmezi másként – magyarázta.

„Mi mindig leszögeztük, a közös országunkban, parlamenti eszközökkel, párbeszéddel próbáljuk kivívni azokat a jogokat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy megőrizhessük nemzeti önazonosságunkat szülőföldünkön. Tehát nincs hasonlóság. Persze, mindenki azt mond, amit akar, mindenkinek alkotmányos joga nevetségessé tenni magát, de ehhez nem tudunk segédkezet nyújtani” – mondta Kelemen Hunor.

Hozzátette: azt reméli, hogy a spanyol és a katalán politikusok tárgyalóasztalhoz ülnek és megegyeznek, mert az erőszak sosem hozott tartós megoldást.

Kelemen Hunor beszédet is tartott az aradi vértanúk emlékművénél, ebből olvasható alább egy részlet, a teljes szöveg elérhető itt.

„Egy magabiztos többség, egy erős nemzet nem viselkedik így a vele együtt élő kisebbségekkel. Nem lehet azt állítani hiteles módon, hogy Románia a kisebbségi kérdés megoldásában modellértékű állam, és közben éveken keresztül nemet mondani minden olyan kérésre, amely az identitás megőrzésére, a magyar identitás továbbélésére vonatkozik.

Évek óta azt halljuk, hogy nem, nem és nem. Pedig nem azt kérjük, hogy adják nekünk, ami nem a miénk. Nem azt kérjük, hogy mondjanak le valamiről, ami az identitásuk része. Nem akarjuk őke megfosztani szabadságuktól. Viszont azt kérjük, hogy maradhassunk közösségként szülőföldünkön magyar emberek.

Ehhez használni és gyakorolni kell a nyelvet. Anyanyelven alkotni, álmodni, örülni, sírni. Ehhez egyenes út vezet, éspedig a gyulafehérvári ígéretek betartásának az útja.

Mert ma ez a mi szabadságharcunk. Ez a mi nemzedékünk feladata. Nem arra szegődtünk, hogy ideológiák közül válasszunk. Nem arra szegődtünk, hogy a belpolitikai csatározások között egyensúlyozva egyik vagy másik oldalt erősítsük.

Mi azt vállaltuk, hogy a magyar közösség érdekeit képviseljük, a parlamentáris demokrácia eszközeit használjuk, az érvek erejére támaszkodunk, és azokra az értékekre, amelyek mindannyiunkat gazdagabbá tesznek. Néhány nappal ezelőtt a parlamentben a román többség ezt utasította el.”

Kelemen: jövő tanévig újraalapítják a katolikus líceumot

„Meggyőződésem, hogy a 2018-2019-es tanév kezdetéig újraalapítják a marosvásárhelyi római katolikus líceumot, ebben a tanévben ez már nem jöhet szóba. Ebben a tanévben az iskola mint jogi személyiség nem létezik. Ha a marosvásárhelyi magyar közösség és a római katolikus egyház részéről van erre óhaj, akkor új tanintézet létesíthető, és meggyőződésem, hogy a probléma meg fog oldódni. Mert végülis nem hinném, hogy a románok szegényebbekké válnának attól, ha működne egy ilyen iskola. Ez a románoktól semmit nem fog elvenni, se a nyelvüket, se a kultúrájukat, se a vallásukat, se szellemi, se anyagi értelemben nem lesz szegényebb ettől a román közösség – mondta aradi sajtótájékoztatóján az RMDSZ elnöke, az Agerpres szerint.

Arra az újságírói kérdésre, hogy az új iskola felekezeti jellegű lesz-e, az Kelemen azt felelte: a törvény lehetővé teszi a felekezeti iskolák alapítását.
 

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Ukrajna egyes területeire Magyarország és Románia is igényt tarthatna: új orosz terv az ország felosztásáról
Krónika

Ukrajna egyes területeire Magyarország és Románia is igényt tarthatna: új orosz terv az ország felosztásáról

Ukrajna egyes területeire nyugati országok is igényt tarthatnak egy orosz tervezet szerint.

Felszántotta a BT Aréna színpadát DJ Bobo
Főtér

Felszántotta a BT Aréna színpadát DJ Bobo

Az eurodance svájci úttörője Kolozsváron zárta a 2023-ban indult turnéját. Talán maga sem gondolta, hogy ekkora sikerrel.

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra
Székelyhon

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra

Beköszöntött a tél csütörtökön Székelyföld-szerte, a legtöbb helyen meg is maradt a hótakaró. A kérdés most az, hogy meddig tart: várható-e újabb lehűlés, havazás.

Fiaskó: egy nap után máris lerobbant a Románia által vásárolt vadonatúj vonat
Krónika

Fiaskó: egy nap után máris lerobbant a Románia által vásárolt vadonatúj vonat

Fiaskó árnyékolta be már az üzembe állítása utáni második napján a román állam által vásárolt vadonatúj Alstom vonat útját: nem tudott elindulni.

Mínusz 15 fok alá fagyott Székelyföld
Székelyhon

Mínusz 15 fok alá fagyott Székelyföld

Igazán fagyos hajnalra ébredt Székelyföld a havazás után, több helyen mínusz 10, de volt, ahol mínusz 15 fok alá zuhant a hőmérséklet.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS