// 2026. április 12., vasárnap // Gyula

Johannis kissé „túlszerette” a román államot

// HIRDETÉS

Lojalitás, kölcsönös tisztelet és harmónia – az elnök szerint ez volt mindig is jellemző az erdélyi németek és a román állam viszonyára.

A romániai németek mindig lojálisak voltak a román államhoz, amelynek megerősödéséhez és korszerűsítéséhez építő módon hozzájárultak - hangoztatta Klaus Johannis, Románia elnöke hétfőn Nagyszebenben.

Az államfő - aki maga is a német kisebbség soraiból származik - Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszterrel közösen vett részt A romániai német kisebbség -  Múlt és jelen az egyesült Európában címmel megrendezett kiállítás megnyitóján.

Johannis a világ etnikai indíttatású konfliktusainak fényében példásnak és követendőnek nevezte a romániai együttélési modellt. Kifejtette: rövidebb, „múló ideológiai" különbségektől eltekintve a románok és az országban élő németek viszonyát „kölcsönös tisztelet és harmónia" jellemezte.

„A német közösség hálás a román népnek és hatóságoknak azért, hogy a kommunista diktatúra bukása óta eltelt 25 évben jelentős támogatást kapott identitása megőrzéséhez, a polgártársai részéről pedig nyitottság és szimpátia övezte. A német kisebbség intézményei - óvodák, iskolák, színházak, sajtó, kulturális egyesületek és idősotthonok - nem léteznének ma a román közigazgatás országos és helyi szerveinek nagylelkű támogatása nélkül" - jelentette ki Johannis.

Hozzátette: a romániai németek az ország történelmének és identitásának szerves részét képezik, kulturális örökségük a sokszínű romániai kultúra részét képezi és mindenki azt szeretné, hogy ez a jövőben is így legyen.

A két világháború között még 800 ezer német élt Romániában. A háború, és a szovjet deportálások nyomán a közösség létszáma megfeleződött, majd a Ceausescu-diktatúra - a Német Szövetségi Köztársaság által kifizetett – „fejpénzért" adott kivándorlási engedélyt további kétszázezer romániai németnek. A kommunizmus bukása után a kivándorlás folytatódott: a 2011-es népszámláláson 27 ezer lakos vallotta magát németnek Romániában.

A német diplomácia vezetője bukaresti hivatalos tárgyalásait követően a Romániai Németek Demokrata Fóruma fennállásának negyed évszázados jubileumi ünnepségére érkezett az erdélyi szász építészet sok évszázados nyomait őrző Nagyszebenbe.

Steinmeier romániai látogatását egyébként egy kínos diplomáciai baki is beárnyékolta: a román külügyminiszter egy olyan - a 135 éves diplomáciai kapcsolatokra visszatekintő - emlékkiadványt adott át neki, amelynek borítóján Németország helyett Franciaország körvonalai jelennek meg a német nemzeti színekkel. Az Agerpres állami hírügynökség által egyetlen példányban készített emlékkiadvány „műszaki hibájáért" a román külügyminisztérium elnézést kért Steinmeiertől.
 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Felejtsük már el a 18. századi erdélyi románok totális elnyomásának mítoszát
Főtér

Felejtsük már el a 18. századi erdélyi románok totális elnyomásának mítoszát

Az áldozatszerepet felnagyító narratíva elfedi azt a tényt, hogy a román társadalom nem monokróm jobbágytömeg volt, hanem egy dinamikusan rétegződő, felemelkedő közösség. MCC történész-kerekasztal 5.0.

„Határtalanul magyarok”. Debreceni kampánygyűlésen Orbán Viktor és Kelemen Hunor
Krónika

„Határtalanul magyarok”. Debreceni kampánygyűlésen Orbán Viktor és Kelemen Hunor

A határon túli magyarok számára van nagy tétje a választásnak, hiszen az elmúlt 16 év nemzetegyesítési politikája hosszabb távra is garantálja az ő túlélésüket – jelentette ki Orbán Viktor csütörtökön Debrecenben.

Vádat emeltek az elnökválasztás érvénytelenítése után uszító AUR-os képviselő ellen – hírmix
Főtér

Vádat emeltek az elnökválasztás érvénytelenítése után uszító AUR-os képviselő ellen – hírmix

További híreink: a korábban kőolajat is szállító Traian Băsescu szerint sürgősen korlátozni kéne az üzemanyag-fogyasztást, Donald Trump pedig kihagyja a bukaresti B9-csúcsot.

Autószerviz gyulladt ki Csíkszeredában
Székelyhon

Autószerviz gyulladt ki Csíkszeredában

Autójavító műhelyben keletkezett tűzhöz riasztották csütörtök este a csíkszeredai tűzoltókat.

Tönkretett első világháborús magyar emlékmű és hadisírok Brassó-Bertalanban
Krónika

Tönkretett első világháborús magyar emlékmű és hadisírok Brassó-Bertalanban

Az 1989-es rendszerváltás utáni évben megalapítottam a Wildt József Tudományos Társaságot, aminek céljai közt a matematikán kívül kulturális, történelmi örökségünk ápolása is szerepelt.

Felelősségre vonnák Mihai Tîrnoveanut, amiért magyarellenes uszítással gyalázta meg a húsvét ünnepét
Székelyhon

Felelősségre vonnák Mihai Tîrnoveanut, amiért magyarellenes uszítással gyalázta meg a húsvét ünnepét

Az unitáriusok Rómája – így emlegették régen Bölönt, amelynek vártemplomáról a Nemzet útja vezetője az állítja, hogy korábban ortodox volt. Mihai Tîrnoveanut történelemhamisítással vádolják és panaszt tesznek ellene a diszkriminációellenes tanácsnál.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS