// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

IRES: mérsékelt optimizmussal tekintünk az új év elé

// HIRDETÉS

De azért a többség alig él meg a keresetéből.

Kettőből egy megkérdezett szerint jó irányba halad az ország, 36 százaléknak pedig az a határozott véleménye, hogy az irány rossz – derült ki az IRES közvélemény-kutató intézet december 19. és 20. között készített felméréséből. A válaszadók 68 százaléka szerint 2015-ben az országban gazdasági növekedés várható, ennek ellenkezőjét 27 százalék gondolja.

A megkérdezettek leginkább a tűzoltókban és a katonákban bíznak, múlt évi tevékenységükkel csak a megkérdezettek hét százaléka nem elégedett. Az orvosok és az egészségügyi dolgozók munkájával a megkérdezettek kétharmada elégedett, egyharmaduk kifogásolja tevékenységüket. A rendőrök tavalyi munkáját a megkérdezettek 59 százaléka értékelte pozitívan, az elégedetlenek aránya 36 százalék. A pedagógusok munkájával is elégedett a legtöbb megkérdezett, 19 százalékuk elégedetlen. A köztisztviselők munkájával kapcsolatos elégedettségi szint már sokkal alacsonyabb: a megkérdezetteknek csak 53 százaléka válaszolta azt, hogy a közszolgák jól végzik munkájukat.

A katonákkal szemben a legmagasabb az elégettségi szint, a kutatásba bevont személyek 81 százaléka szerint jó munkát végez a hadsereg. Az ügyészek tevékenységét 49 százalék értékelte pozitívan, a bírók valamivel jobban állnak a közmegítélés tekintetében, az ő munkájukkal a megkérdezettek 51 százaléka elégedett.

A felmérésben részt vevők fele szerint személyenként legalább kétezer lejes havi bevétel szükséges a tisztességes létfeltételek biztosításához. A megkérdezettek 39 százaléka azt mondta, hogy a havi keresete csak arra elég, hogy egyik hónapról a másikra megéljen. 29 százalék be tudja osztani jövedelmét, 14 százalék jól meg tud élni be¬vételeiből, egy százalék mondta azt, hogy mindent megengedhet magának, amit csak akar. 16 százalék szerint a meg¬keresett pénz az alapvető szükségletek kielégítésére sem elég. A megkérdezettek 40 százalékának van valamilyen törlesztendő adóssága.
 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS