// 2024. november 26., kedd // Virág
Marosvásárhely

Iohannis miatt csúszhat a vásárhelyi katolikus gimnázium újraalapítása

// HIRDETÉS

Az államfő ugyanis visszaküldte a parlamentnek az alapítást lehetővé tévő törvénymódosítást, pedig nem is a katolikus líceummal van baja.

Valószínűleg a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium lesz a legmegalapítottabb középiskola Romániában, ha sikerül újraalapítani. A parlamentnek háromszor is szavaznia kell róla, miután a pár évvel ezelőtti önkormányzati alapítást a bíróság megsemmisítette: Klaus Iohannis ugyanis ma visszaküldte a parlamentnek az új alapítást lehetővé tévő törvénymódosítást. Miközben a vásárhelyi líceum újraalapítását nem is kifogásolja.

 

Bonyolult? Megpróbáljuk elmagyarázni.

  1. Iskolát Romániában az önkormányzatok alapítanak, ők bocsátanak ki erről határozatot.
  2. Hogy a marosvásárhelyi patthelyzeten minél gyorsabban túllépjen, az RMDSZ megegyezett a PSD-vel, hogy a katolikus gimnáziumot parlamentben meghozott törvénnyel alapítják újra.
  3. Hogy ezt meg lehessen tenni, módosítani kellett a 2011-es oktatási törvényt, és beleírni, hogy nem csak az önkormányzatok, hanem a törvényhozás is dönthet egy iskola megalapításáról. A 2011-es oktatási törvényt idén december 5-én sikerült is ilyen értelemben módosítani.
  4. Mivel törvénnyel is lehet iskolát alapítani, a képviselőház döntő fórumként ma megszavazta a katolikus gimnáziumot konkrétan újraalapító törvényt.
  5. Ugyancsak ma kihirdetés helyett Iohannis visszaküldte a parlamentnek a 3-as pontban említett törvénymódosítást.

 

Mi a baja Iohannisnak?

Semmi, vagy legalábbis jó egészséget és boldog karácsonyt kívánunk neki. A 3-as pontban említett módosítást viszont azért küldte vissza megfontolásra a parlamentnek, mert az nemcsak azzal módosítja az oktatási törvényt, hogy lehetővé teszi a törvény általi iskolaalapítást, hanem ettől teljesen függetlenül bevezeti a mezőgazdasági szakoktatás új formáját is.

 

Mégpedig azzal a rendelkezzéssel, hogy ezeket az agrárlíceumokat a tanügyminisztérium finanszírozza, illetve saját bevételei is lehetnek a magánszférával kötött együttműködési megállapodások alapján. Az államfő pedig – pontosabban a szakértői – úgy véli(k), hogy a központi finanszírozás diszkriminatív helyzetbe hozhatja a szakoktatás más ágait (turisztikai, kereskedelmi, számítástechnikai szakiskolákat), amelyek intézményeit nem a központi, hanem a helyi hatóságok finanszírozzák két törvény, az oktatási és a decentralizációs törvény értelmében is. Iohannis azt kéri, hogy a parlament tegye rendbe ezt a finanszírozási egyenetlenséget.

 

A parlamenti procedúra megismétlése a marosvásárhelyi iskolaügy rendezését is hátráltathatja. Amíg ugyanis nem lép életbe a 3-as pontban említett törvénymódosítás, nem lesz jogalapja a 4-es pontban említett és ma megszavazott törvénynek, amely ténylegesen is újraalapítja a vásárhelyi katolikus gimnáziumot.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója
Főtér

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója

És itt az első menet vége, itt vannak az első részeredmények… és úgy tűnik, valóban politikai földrengés lesz a vége.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Zajlik az államelnök-választás
Krónika

Zajlik az államelnök-választás

Vasárnap több mint 18 millió román állampolgárt várnak az országszerte reggel 7 órakor megnyitott közel 19 ezer szavazóhelyiségbe, hogy a 14 államelnökjelölt valamelyikére szavazzon.

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények
Székelyhon

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények

Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje vezet a vasárnapi államelnök-választás első exit-poll eredményei alapján.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS