// 2026. szeptember 25., péntek // Eufrozina, Kende

Ingatlanhitele van? És szeretné, ha felfüggesztenék?

// HIRDETÉS

Akár még jó hírek is érkezhetnek.

Bizonyára sok olyan erdélyi ingatlanhiteles van, aki szerda óta sárgul az irigységtől, miután Orbán Viktor magyar miniszterelnök a koronavírus-járvány okozta gazdasági válságot enyhítő lépések egyikeként azt jelentette be, hogy az év végéig minden hiteltörlesztést felfüggesztenek Magyarországon.

Nos, a jó hír az, hogy egyrészt néhány bank már nálunk is gondolkodik valami hasonlóban – igaz, csupán egy-két, esetleg három hónapos törlesztési szünetben –, másrészt pedig az, hogy itt is egyre népszerűbb a gondolat.

Olyannyira, hogy most már a Kis- és Középvállalkozások Országos Hitelgarancia-alapja (FNGCIMM) állt elő azzal a javaslattal, hogy a bankok legyenek szívesek megfontolni a törlesztések felfüggesztését legalább egy, legtöbb három hónapra.

A hitelgarancia-alap neve ellenére nem csupán a kis- és középvállalkozóknak szól: az ez intézmény vállal garanciát az Első otthon program keretében hitelre megvásárolt ingatlanok esetében is.

Mint ismeretes, ez az a program, amely révén a mindenkori kormányok azzal stimulálják a fiatalok ingatlan-vásárlását, hogy állami garanciát vállalnak az ingatlan összegéből legfeljebb 60 ezer euróra, és emiatt a vásárlói önerő csupán 5 százalékos.

Nos, a garanciaalap most azt mondja: ha a bankok vállalják, hogy akár három hónapra is ellesznek a hitelek törlesztése nélkül, akkor az intézmény kiterjeszti a garancia időtartamát az ezáltal megnövekedő törlesztési futamidő egészére.

Nem olyan bonyolult ez, mint amilyennek elsőre hangozhat: a lényege az, hogy a pénzintézetek mindenképpen jól járnak, hiszen sok veszíteni valójuk nincs. Ők ugyanis a garancia miatt mindenképpen pénzüknél maradnak, ráadásul az alap nem (csupán) közpénzből kártalanítja a bankokat, ha egy ügyfél fizetésképtelenné válik, ugyanis az alapot jórészt az Első otthon programban ingatlant vásárló polgárok éves befizetéseiből töltik föl.

Bár néhány bank már korábban jelezte, hogy benne van a törlesztések felfüggesztésében, ez nem automatikus, hanem külön igényelni kell, és minden esetet egyénileg bírálnak el. Így tesz az Erste tulajdonában álló Román Kereskedelmi Bank (BCR), a Raiffeisen, a BRD és a BT – ezeknél három hónapos felfüggesztés kérhető.

Az ING két hónapos halasztásra hajlandó, a CEC Bank egy hónapot vállalt be.

Ez kezdetnek nem rossz, de azért ugyan már, öltönyös fiúk ott az irodaházak felső emeletein, tudtok ti ennél jobbat is!

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen
Krónika

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen

Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, amely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol arányuk 20 százalék alá csökken.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött
Székelyhon

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött

Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Leszakadt a csobányosi híd, nem lehet eljutni Csíkszeredából Kománfalvára a megszokott úton
Székelyhon

Leszakadt a csobányosi híd, nem lehet eljutni Csíkszeredából Kománfalvára a megszokott úton

Leszakadt egy fémszerkezetű híd szerdán reggel a Bákó megyei Csobányosnál, miután egy nehéz munkagép haladt át rajta.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS