// 2025. október 22., szerda // Elod

Így lettem magyar

// HIRDETÉS

Az egyik legműveltebb kolozsvári beszélt élete kalandjáról.

Kíváncsi, hogyan válik valaki magyarrá? Ha ön román, akkor ne kínozza magát ezzel a cikkel, olvassa el inkább Horváth Andor románul írt új könyvét, a Carte de vizită-t (Névjegykártya), amelynek ez az alcíme: Amelyben a szerző elmeséli, hogyan vált magyarrá. Ma mutatták be a kolozsvári Book Corner könyvesüzletben a szerző és méltatói jelenlétében, zömében magyar közönség előtt.

 

Horváth Andor, az egyik legismertebb kolozsvári bölcsész (esszéíró, műfordító, szerkesztő, egyetemi oktató) nem bevándorló, hanem bennszülött a magyar kultúrában, és úgy gondolja, a család után az irodalom az, amely bevezet minket egy adott kultúrába és annak közösségi létébe.

 

Ő úgy lett magyar, hogy az elemi, általános és középiskolában, illetve az egyetemen megismerte a magyar irodalmi műveket – vallotta be. Mégsem a háziolvasmányait ismerteti egy az egyben az Idea által most kiadott könyvében, hanem azokat a műveket és velük együtt a történelmi eseményeket és személyeket, amelyek és akik meghatározóak a magyar és különösen az erdélyi magyar emberek számára. Ezek alakítják azokat a morális döntéseinket és azok indokait, körülményeit, amelyekre személyes identitásunk is épül – mondta el a mai könyvbemutatón.

 

Nem nekünk, de értünk

Az erdélyi magyarok az iskolai tananyaggal kötelezően megismerik a román irodalmat, ez a kötelezettség viszont nem kölcsönös, ezért Horváth tanár úr Névjegykártyáját a románok asztalára szeretné letenni. Úgy véli, többé-kevébé jól tud románul (ne higyjünk a szerénységének, műfordítóval van dolgunk), és azt is sejti, hogyan kommunikáljon a mindennapi román emberrel arról, kik és mik a magyarok: honnan jönnek, mit akarnak, a román többség mire számíthat tőlük, és mire nem.

 

Már ha érdeklődik ez a mindennapi román ember, és nyitott a párbeszédre. Ez a dialógus száz éve kezdődött, jegyezte meg a szerző. Nem a két nép közötti kontaktus, hanem az a viszony új (alig száz éves), amelyben a magyarok vannak Erdélyben a románokkal, és amely párbeszédre kényszerít. 

 

 

Egyed Péter, Horváth Andor, a Cartea de vizită és Alexandru Polgár | Fotó: Szabó Tünde

 

A magyar, a román és a világirodalom, sőt a filozófia egyik legavatottabb ismerője nem magyar nemzettörténetet vagy mitológiát írt – vezetett be Egyed Péter filozófiaprofesszor, író magába a kötetbe, amely szerinte akár az ő névjegykártyája is lehetne. 

 

Morális és érzelmi habitusunkat, politikai meglátásainkat a rendről, szabadságról, a történelemről egyaránt alakította Móricz, Petőfi, Madách Imre vagy József Attila. Ez a mi magyar ethoszunk pontos történelmi adatokkal megtűzdelt irodalom- és művelődéstörténetként bomlik ki Horváth Andor kötetében, méltatta Egyed Péter, aki többször is dicsérte a szöveg és az információk pontosságát, és hogy mennyire világosan írja le, hogyan „képződik” a magyar értelmiségi.

 

Jó lenne folytatni a kötetet

– vette át a szót Marius Tabacu zenész, dokumentumfilmes, műfordító, a kolozsvári filharmónia jelenlegi igazgatója. (Tőle szintén nem idegen a magyar kultúra: a kétnyelvű Tabacu nemrég fejezte be Bánffy Miklós Erdély-trilógiájának románra fordítását.) 

 

Egyrészt saját, felületesnek titulált ismereteit mélyítette el a Névjegykártya, ezért is szeretné, ha a szerző folytatná, de azért is, hogy több huszadik századi író, költő kerüljön bele, sőt 21. századi is, akik most teljességgel hiányoznak onnan. A huszadik és huszonegyedik század nem formálták? – kérdezett rá Tabacu. – Talán inkább deformáltak – válaszolta Horváth Andor a közönség derültségére.

 

Tabacut meglepte a kötet tanulmányozásakor, hogy milyen sok – és remek – műfordító fordított magyar verseket románra. A kötetben idézett prózai részleteket viszont maga Horváth Andor fordította románra – derült ki.

 

A román diákoknak nincs esélyük megismerni a magyar vagy más, Romániában és környékén élő közösségek irodalmi műveit – ismerte be Marius Tabacu, mert ha egyesek meg is jelentek románul, de nagyon kis példányszámban, és az érdeklődés sem buzog a diákok, olvasók körében. Hogy lehetséges, hogy két, már ennyi ideje egy helyen élő közösség, mint a román és a magyar, ennyire párhuzamosan él egymás mellett? – tette fel a könyvbemutató legnagyobb téttel bíró és legérzékenyebb pontokat feszegető kérdését, amely végül válasz nélkül maradt.

 

Szabadalmaztatni kellene ezt a Horváth Andor-módszert,

mondta a vonat miatt késve érkező Sorin Antohi eszmetörténész, fordító, aki a késését gyorsan összekötötte a Ciorant is érdeklő kérdéssel, hogy mi tesz valakit románná. A kötet remek felépítése mellett neki az is tetszett, hogy a Névjegykártya nyilvánvalóvá teszi, hogy személyes identitásunk kialakulása a pszichológiai mellett történeti folyamat is.

 

Erről a románoknak is van nem is olyan régi tapasztalata, említette meg Antohi azt, ahogy a régi regát franciául, görögül beszélő nemesi elitje a 19. századi nemzetépítés során kellett, hogy megtanulja saját szolgái nyelvét. Mi több, a kötet arra ösztönzi Antohit, vallotta be, hogy ő is megírja saját művelődési és identitástörténetét, a Hogyan lettem románt.

 

 

A közönség mögül épp Sorin Antohi érkezik

 

Nem kellene lefordítani a könyvet magyarra?

– vetette fel Alexandru Polgár szerkesztő, az Idea kiadó szintén kétnyelvű munkatársa. Az eltérő szóhasználat és konnotációk miatt nem lehet egy az egybe lefordítani magyarra, válaszolta Horváth Andor. És nem is érdemes, mivel a könyvet és annak üzenetét elsősorban a román közönségnek szánta, ezért az információk jellege is eltér: a román olvasókkal olyan információkat is meg kellett, hogy osszon, amelyek a magyar olvasók számára magától értetődőek – magyarázta.

 

Vagyis ha ennek ellenére is érdekel minket, hogyan lesz valaki magyar, kénytelenek leszünk románul elolvasni.

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Mit jelent erdélyi magyarnak lenni?

Fall Sándor

Nem szokványos, képzeletbeli beszéd egy nem szokványos, képzeletbeli rendezvényen.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Két maroknyi aranyékszer hevert mellettem, fogalmam sem volt, mitévő legyek”

Sólyom István

A történelemszeretet miatt vágott bele az amatőr fémdetektorozásba a szamosújvári asztalosmester, aki nemrég páratlan régészeti kincset talált. Kis Jánossal beszélgettünk.

 

Hét kisgyerek halt meg egy kórházban… mégis hogy lehetséges ez?

Szántai János

A baktériumok, vírusok, amőbák, gombák fertőznek, ez a dolguk. Az ember dolga a védekezés. Lenne. Van itt ugyanis egy másik fertőzés is: az emberi hanyagságé, korrupcióé. Ami bűn.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Nicușor Dan többségi államelnök és a magyarok
Főtér

Nicușor Dan többségi államelnök és a magyarok

Hogy szerettük Klaus Ionopotchivanoc Iohannis álkisebbségi államelnököt. És milyen elegánsan nem szeretett viszont. Most ezt a Nicușor Dan nevűt szeretjük. De vajon lehet benne bízni?

Építkezési engedélyek nélkül készülhetnének lakó- és melléképületek – Parlamenti végszavazás előtt a törvénykönyv
Krónika

Építkezési engedélyek nélkül készülhetnének lakó- és melléképületek – Parlamenti végszavazás előtt a törvénykönyv

A legfontosabb változás, hogy vidéki környezetben csak tervhez és bejelentéshez lenne kötött a legfeljebb 150 négyzetméteres alapterületű, egyszintes önálló lakóházak építése, nem kellene építkezési engedélyt is kiváltani.

Gázrobbanások és gázlopások – vasárnapi hírek
Főtér

Gázrobbanások és gázlopások – vasárnapi hírek

Besztercén is gázrobbanás történt vasárnap reggel. A rahovai tömbháztragédiával kapcsolatban új részletek derültek ki. Az erdélyi megyékben pedig elég sokat lopják a gázt, ami rendkívül veszélyes.

Hetvenhat éves hidegrekord dőlt meg Csíkban
Székelyhon

Hetvenhat éves hidegrekord dőlt meg Csíkban

Mínusz 9,2 Celsius-fokot mértek hétfőre virradóan Csíkszeredában; ez volt a leghidegebb október 20-i reggel a meteorológiai mérések kezdete óta.

Feszültség egy erdélyi egyetemen: kötelező jelenlét, zsúfolt termek, hallgatói tiltakozás
Krónika

Feszültség egy erdélyi egyetemen: kötelező jelenlét, zsúfolt termek, hallgatói tiltakozás

Egyre hevesebb vita bontakozik ki a brassói Transilvania Egyetem körül, miután a vezetőség megerősítette: a nappali tagozatos hallgatók számára kötelező a kurzusokon való részvétel.

NATO-hadgyakorlat kezdődik Romániában, erdélyi helyszínek is érintettek
Székelyhon

NATO-hadgyakorlat kezdődik Romániában, erdélyi helyszínek is érintettek

Több mint 5000 szövetséges katona és 1200 harci jármű részvételével megkezdődik hétfőn Romániában és Bulgáriában a NATO Dacian Fall 2025 (DAFA 25) fedőnevű hadgyakorlata – közölte a román hadsereg vezérkara.

// még több főtér.ro
Gázrobbanások és gázlopások – vasárnapi hírek
2025. október 19., vasárnap

Gázrobbanások és gázlopások – vasárnapi hírek

Besztercén is gázrobbanás történt vasárnap reggel. A rahovai tömbháztragédiával kapcsolatban új részletek derültek ki. Az erdélyi megyékben pedig elég sokat lopják a gázt, ami rendkívül veszélyes.

Gázrobbanások és gázlopások – vasárnapi hírek
2025. október 19., vasárnap

Gázrobbanások és gázlopások – vasárnapi hírek

Besztercén is gázrobbanás történt vasárnap reggel. A rahovai tömbháztragédiával kapcsolatban új részletek derültek ki. Az erdélyi megyékben pedig elég sokat lopják a gázt, ami rendkívül veszélyes.

Különvélemény

Mit jelent erdélyi magyarnak lenni?

Fall Sándor

Nem szokványos, képzeletbeli beszéd egy nem szokványos, képzeletbeli rendezvényen.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Két maroknyi aranyékszer hevert mellettem, fogalmam sem volt, mitévő legyek”

Sólyom István

A történelemszeretet miatt vágott bele az amatőr fémdetektorozásba a szamosújvári asztalosmester, aki nemrég páratlan régészeti kincset talált. Kis Jánossal beszélgettünk.

 

Hét kisgyerek halt meg egy kórházban… mégis hogy lehetséges ez?

Szántai János

A baktériumok, vírusok, amőbák, gombák fertőznek, ez a dolguk. Az ember dolga a védekezés. Lenne. Van itt ugyanis egy másik fertőzés is: az emberi hanyagságé, korrupcióé. Ami bűn.

// HIRDETÉS