Hírek pénteken: Megszólalt az érsekség az udvarhelyi diákbentlakás ügyében. Vajon meddig petárdáznak még szilveszterkor?

Magyarországról hozott fél mázsa dizájnerdroggal kaptak el egy férfit Kolozs megyében

Körülbelül 50 kilogramm kábítószerrel kaptak el egy férfit tordai és kolozsvári rendőrök, valamint a Szervezettbűnözés- és Terrorellenes Ügyosztály (DIICOT) ügyészei. A rendőrség közlése szerint a 44 éves férfit tetten érték, miközben a saját autójából egy másik gépkocsiba pakolta át a zsákokba és kartondobozokba csomagolt fehér anyagot, amiről kiderült, hogy a 2-MMC elnevezésű szintetikus drog. A vizsgálat azt is kiderítette, hogy a férfi, akiről csak annyit közöltek, hogy nem román állampolgár, Magyarországról, autóval hozta be a kábítószert az országba azzal a szándékkal, hogy eladja. A férfit 30 napra vizsgálati fogságba helyezte a kolozsvári bíróság.

Vajon betiltják-e végre a hülyegyerekek ünnepi szórakozását, a petárdázást?

Petíciót indított pénteken az ellenzéki USR, hogy ezzel is megsürgesse a parlamentet: fogadja már el végre a petárdák és más hasonló eszközök lakossági használatát betiltó törvénytervezetet. Ezt a tervezetet Radu Molnar USR-képviselő nyújtotta be a parlamentben még 2022 márciusában, de a kezdeményezés elakadt a törvényhozás útvesztőiben. Az USR szerint a petárdázást betiltó tervezet elfogadását a PSD akadályozza. Noha a képviselőház védelmi bizottsága kedvezően véleményezte a kezdeményezést, amelynek elfogadásához már csak a szenátusi plenáris szavazat hiányzott, a képviselőház állandó bizottság az utolsó pillanatban visszaküldte a szakbizottságokhoz – mondja az USR. A párt tervezete megtiltaná, hogy magánszemélyek petárdát birtokoljanak, és szigorítaná a pirotechnikai eszközök illegális kereskedelme ellen alkalmazható törvényes lépéseket. Az USR petícióját péntek reggeltől több mint 1400-an írták alá. Nem ez az első petíció a petárdázás betiltásáért, egy 2019-ben indított aláírásgyűjtést több mint 13 000 ember írt alá, egy másik, 2020-ban indított petíciót több mint 57 ezren támogatják. A petárdázás minden évben nagy vitákat kelt a nyilvánosságban, mert a karácsony és szilveszter körüli durrogtatás nem csak a háziállatokat és házi kedvenceket, főleg a gyakran világgá menekülő kutyákat zavarja, hanem az embereket is. A petárdákhoz mégis minden évben igen könnyen hozzá lehet jutni, vagy az engedélyezett árusító helyeken, vagy az illegális árusoknál.

Érsekség: készült részletes szeizmológiai felmérés is a székelyudvarhelyi bentlakásról

A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség, a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium diákotthonaként használt épület tulajdonosa pénteken állásfoglalást tett közzé, amelyben leszögezik: részletes szeizmológiai felmérés is készült az épületről, az pedig nem állapított meg semmiféle „strukturális vagy szerkezeti” problémát. Mint ismeretes, az udvarhelyi iskola diákbentlakásának egyik fala hétfőn leomlott, minden bizonnyal a közvetlenül a fal mellett kiásott túl mély szennyvízelvezető árok miatt, a romok pedig magul alá temettek négy iskolást. Mind a négy diákot sikerült kimenteni a törmelék alól, egy lány könnyebben, egy másik pedig súlyosabban, de nem életveszélyesen megsérült, egy harmadik diáklány jelenleg is életveszélyes állapotban fekszik a kórházban, egy fiú pedig meghalt az omlásban. A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség 2004-ben kapta vissza a bentlakást és két másik iskolaépületet, amit a székelyudvarhelyi városi önkormányzatnak adott bérbe. Két iskolaépületet korábban felújítottak, az érsekség pedig tavaly februárban megújította a szerződést a felújításokat végző projektmenedzserrel, vagyis rábízta a kollégium épületének felújítását is. Az érsekség azt írja: eredetileg csak a rendőrségi kihallgatás után kívánta közzétenni az állásfoglalását, de mivel azt későbbre halasztották, úgy döntöttek, hogy közölniük kell néhány pontosítást. Azt írják: két iskolaépületet korábban felújítottak, az érsekség pedig tavaly februárban megújította a szerződést a felújításokat végző projektmenedzserrel, vagyis rábízta a kollégium épületének felújítását is. A bentlakás felújítására vonatkozó dokumentációban szerepel egy 2023 augusztusában készített geotechnikai tanulmány, egy 2023 szeptemberében elkészített, több mint száz oldalas műszaki szakvéleményezés (Expertiză tehnică) és egy szintén szeptemberben készült régészeti felügyeleti szerződést is.

- írja állásfoglalásában az érsekség. A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség 2004-ben kapta vissza a bentlakást és két másik iskolaépületet, amit a székelyudvarhelyi városi önkormányzatnak adott bérbe, 2004-ben évi 24 784 lejért, ez az összeg 2021-ben újratárgyalások során elérte a 300 ezer lejt. Ezek az összegek azonban nem voltak elegendők a két iskolaépület felújításához, ami sem helyi önkormányzati, sem más román állami támogatást nem kapott, így a magyar állam biztosította a több millió eurós felújítási költségeket. Az állásfoglalás szerint a római katolikus egyház összesen 482 tanintézményt működtetett Erdélyben 1948-ig, amikor a román állam államosította valamennyit. Ezeknek az ingatlanoknak csak kis részét szolgáltatták vissza 1990 után, rossz állapotban. Viszont az állam nem adta vissza az egyháznak az egyéb tulajdonait (erdőket, mezőket, bérépületeket stb.), amelyek 1948 előtt ezen épületek fenntartását biztosították.

- olvasható az állásfoglalásban. A katolikus egyháznak a székelyudvarhelyi tragédia nyomán nem célja nyilatkozatháborúba bocsátkozni, nincs szüksége önigazolásra – írják