// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Hihetetlen: Romániának erkölcsi kártérítést kell fizetnie a pedofíliáért elítélt szektavezérnek

// HIRDETÉS

Gregorian Bivolaru emberi jogai sérültek az ellene indított büntetőeljárások során – állapította meg az Emberi Jogok Európai Bírósága.

Gregorian Bivolaru szektavezér csavaros ügyéről többször is írtunk már. A Spirituális Integráció az Abszolútumba (MISA) elnevezésű vallási mozgalom szellemi atyját a román hatóságok 2013-ban – nagy médiacirkusszal övezett, hosszú éveken át tartó eljárás után – hat év letöltendő börtönbüntetésre ítélték kiskorú megrontása és emberkereskedelem miatt.

A férfit 2004 óta körözte a rendőrség, sokáig külföldön bujdosott: Svédországban 12 évig menedékstátuszt biztosítottak számára. Amikor 2016 februárjában Franciaországban elkapták, kiadatását annak ellenére késleltették, hogy szerepelt az Europol körözési listáján. Bivolaru 2017-ben került feltételes szabadlábra, miután az előzetesben letöltött időszakot levonták a börtönbüntetéséből. A besztercei bíróság szeptember 7-én határozott Bivolaru feltételes szabadlábra helyezéséről. Fellebbezés hiányában a döntés jogerőssé vált, így Bivolarut kiengedik a besztercei börtönből, ahol büntetését töltötte.

Bivolaru álláspontja szerint a hatóságok lejárató sajtókampányt indítottak ellene, megsértették emberi jogait, jogtalanul tartották őrizetben és kényszerítették elmegyógyászati kivizsgálásra, ezért az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult. Azzal védekezett, hogy az állítólagos áldozata 17 éves volt, és nem is vallott ellene, amit a hatóságok következetesen figyelmen kívül hagytak.

A strasbourgi bíróság első fokon úgy ítélte meg, hogy Bivolaru jogosult a kártérítésre, amelyet mintegy 1000 euróban állapítottak meg, ugyanakkor a perköltségek – közel 6 ezer euró – kifizetésére kötelezték Romániát.

Kedden másodfokon is döntöttek: 1200 euró erkölcsi kártérítés és 6200 euró perköltség kifizetését szabva meg. A bírák közül hatan Bivolaru mellett szavaztak, egyetlen szavazat szólt ellene.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS