Hétfőn iskolakezdés! Kedvenc tanügyérünk aranypökéseivel kívánunk mindenkinek jó készülődést!

Könyv, toll, tinta, ceruza, rontom-bontom, még két nap és kezdődik az iskola, csak aszondom, hogy Weöres Sándor idevágó versét idézzük.

Persze, kies hazánkat idén is meglepte a becsöngetés, de nem baj, azért van alaposan képzett oktatási miniszterünk, hogy mindent kielégítően megmagyarázzon. No, hát Sorin Cîmpeanu úr megtette.

Ugye, van ez a nagyon kínos ügy például, a megszűnni nem akaró udvarvégi fabudikkal (rontom-bontom), na, hát erre úgy csak aszonta a miniszter úr, hogy most már minden kéztördelő szülő nyugodtan hátradőlhet. Ezt mondta:

Kövessük a gondolatmenetet: fesztivál egyenlő tengerpart egyenlő iskola. Hát ez csillagos jeles.

Na de folytatta is a miniszter úr:

Feltesszük, miniszter úr megkérdezte erről Svájcot, Amerikát és Japánt is. Bár látatlanban azt mondanánk, hogy szimplán hazudott fantáziált.

Aztán itt van egy, a budikénál sokkal fontosabb (és több csatornából bűzlő) probléma, nevezetesen az új közoktatási törvény sokat bírált ügye. A miniszter úr természetesen nem fogja azt mondani, hogy rossz, hiszen ő kotlott rajta hosszan (többek között), viszont azért hozzáfűzött egy akkorát, hogy az orszzág összes iskolájának összes katedrája belereccsent:

Na kérem, jó okunk van feltételezni, hogy bármely, csupán alapképzéssel rendelkező tenyérjós pontosabban tudott volna fogalmazni, mint a jó Cîmpeanu úr.

Az orális trágyadomb tetejére pedig garanciaként saját magát ültette a miniszter. Tényleg megrendítő mondat következik, tessék megfogózni:

Ez legalább akkora reveláció, mint a kétszerkettő, hát nem? Amíg tehén vagyok, addig legelni fogok, az utolsó percig. Amíg van szívem, addig dobog, az utolsó percig. Satöbbi.

Nos, reméljök, sikerült kis mosolyt csalnunk az arcukra, nyájas Olvasók. Szép hétvégét, jó iskolatáska-csomagolást!