Hatvanhatezer eurót költött levegőillatosításra egy állami intézmény – hírek kedden

Romániában dübörög az állam működési költségeinek csökkentése, legalábbis a Bolojan-kormány szándéka szintjén. Eközben a fejlesztési minisztérium egyik alárendelt intézménye jelenleg is irdatlan pénzeket költ el arra, hogy bukaresti székházában illatosítsa az irodák levegőjét.

A Spotmedia szerint az Országos Befektetési Társaság (CNI) az elmúlt négy évben összesen 66 600 eurónyi közpénzt költött el illatporlasztó berendezésekre és illóolajokra. A portál megkeresésére a társaság azt válaszolta, hogy továbbra is szeretne költeni ilyen szolgáltatásokra, az illatosító berendezéseket ugyanis nem vásárolta meg, hanem béreli.

A CNI, amely az állami beruházásokat kezeli, 2022-ben kezdett illatosítási szolgáltatásokat vásárolni, mégpedig közbeszerzési eljárás nélkül, közvetlen megbízatással. Abban az évben a társaság 30 illatpárologtató készüléket kapott – ebből kettő különféle feliratok, reklámok megjelenítésére alkalmas nagy (109 cm-es átmérőjű) képernyővel egybeépített berendezés –, és hozzájuk való illóolajokat és működtetési-karbantartási szolgáltatásokat is. Mindezért a CNI mintegy 12 900 eurót fizetett.

A következő évben a társaság tízzel több párologtatót kapott, 2023-ban több mint 16 900 eurót fizetett összesen az illatosításra.

2024-ben ismét nőttek az irodaillatosítás költségei, meghaladták a 18 300 eurót, az idei évre pedig ugyanennyit szántak légfrissítésre.

Vagyis négy év alatt a CNI elköltött 66 600 eurót levegőillatosítási szolgáltatásokra.

A Spotmedia érdeklődésére a CNI azt válaszolta: azért költenek illatosításra, hogy „modern, kellemes, az alkalmazottak és a látogatók igényeinek megfelelő munkakörnyezetet” biztosítsanak az intézmény székházában, irodáiban. Néhány iroda ugyanis egy olyan folyosóról nyílik, ahonnan a mosdók is megközelíthetők, ami „szaglási kellemetlenségeket” okozott.

Ráadásul ez az összeg, amit illatosításra elköltöttek, észszerű költségelemzésre alapul, mert ha nem bérelné, hanem megvásárolná az illatosítókat, többe kerülne az egész – válaszolta a CNI. Ezért továbbra is szeretnék igénybe venni az illatosítási szolgáltatásokat.

A CNI tavalyi profitja egyébként 213,3 millió lej volt, úgyhogy az illatos légtér biztosításának továbbra sem lesz anyagi akadálya.

Új közlekedési szabályok bevezetését tervezi a belügyminisztérium, ezek a közúti közlekedés biztonságának növelését, az ügyintézés digitalizációs megkönnyítését célozzák – jelentette be kedden Bogdan Despescu államtitkár.

Az egyik újdonság az, hogy a közúti rendőrség 700 sebességmérő kameráját egy nagy országos közlekedésfigyelő rendszerbe integrálják, amibe bevonják az útügyi hatóság (CNAIR) rögzített kameráit és a helyi önkormányzatok térfigyelő kameráit is, a rendszer pedig valós időben dolgozza majd fel az információkat.

Ennek alapján a most létrehozott automatikus közlekedés-monitorozó központ a nevének megfelelően automatikusan megállapítja az észlelt közlekedési szabálytalanságokat.

Változik a sebességmérés módszere is. Bevezetik az átlagsebesség-mérést, ami nem egyetlen pontban méri a gépkocsi sebességét, mint eddig, hanem egy útszakasz két végpontja között: azt mérik majd, hogy a gépkocsi mennyi idő alatt teszi meg azt a bizonyos távolságot, ennek alapján pedig megállapítják az átlagsebességét. Ezt a módszert országutakon, autópályákon és gyorsforgalmi utakon is bevezetik majd.

A gépkocsivezetői jogosítványok érvényességét az orvosi vizsgálatok eredményéhez kötik.

A tilosban parkolásért nem jár majd büntetőpont, a kiszabott bírságot pedig a gépkocsi tulajdonosa kapja, a jegyzőkönyvet öntapadós patricaként helyezik el a szélvédőn.

Tovább folytatódik az ügyintézés digitalizációja, a jogosítványokkal vagy a gépkocsi-nyilvántartással kapcsolatos adminisztráció teljes mértékben online zajlik majd. Így például az összes kérvény benyújtása, a kihágásokat bizonyító fotók vagy videók megtekintése, de a nem súlyos balesetek bejelentése és a javítási engedély kibocsátása is.

Aki járt a Fekete-tenger romániai partszakaszán, meggyőződhetett róla, hogy sok helyen kaotikus állapotok uralkodnak, a napozásra és fürdőzésre használt tengerparti területeken nagy összevisszaságban mindenféle bódék és egyéb tákolmányok állnak, amelyeket turistaellátó vállalkozások működtetnek.

Ennek az állapotnak megy most neki az országos vízügyi adminisztráció (ANAR), amely bejelentette, hogy a 2025-októberében lejáró területbérlési szerződéseket nem hosszabbítják meg, a vállalkozásoknak pedig minden építményüket le kell bontaniuk. A partok bérleti értékesítési tiszta lappal indul, nyílt pályázati rendszerben, amelyben minden jelentkezőnek egyenlő esélyei lesznek.

Az ANAR azzal indokolta a lépést, hogy az utóbbi években végzett ellenőrzések során rengeteg szabálytalanságra derült fény, amit most meg fognak szüntetni.

Az ügyben megszólalt Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter is, aki azt sérelmezte, hogy a régi bérleti szerződéseken az állam rengeteg pénzt veszített. Számításai szerint egy napágy-bérlő vállalkozás a nyári szezon egyetlen napja alatt kitermelte azt az összeget, amivel tíz évre kibérelte a partszakaszt az államtól. Ezért az új szerződéseket új feltételekkel kötik majd meg – mondta a miniszter.

Buzoianu arról is beszélt, hogy a parlamentben van egy törvénytervezet, amely kimondja, hogy minden homokos partszakasz 20 százalékát fenn kell tartani szabad és ingyenes használatra. „Ezeket a területeket nem lenne szabad mindenféle tengerparti bárokkal beépíteni, hanem az emberek rendelkezésére kell bocsátani” – fogalmazott.

A tengerparti vállalkozások elégedetlenek a döntés miatt, de a vízügy hajthatatlan. Az ANAR új partbérleti pályázatokat fog kiírni, a befolyó összegek fele az állami költségvetésbe megy, a másik felét pedig a partszakaszok védelmére és gondozására fordítják majd.