Hatvan évvel a kivégzésük után tárják fel Szoboszlay Aladárék feltételezett tömegsírját

A Kommunizmus Bűntetteit Vizsgáló és a Román Száműzöttek Emlékét Ápoló Országos Intézet (IICCMER) május 8-tól ásatásokat folytat az aradi Bodrogi út melletti Alsótemetőben (mai nevén Cimitirul Pomenirea) a Szoboszlay-perben kivégzett tíz antikommunista ellenálló maradványainak feltárására. Az IICCMER közleménye szerint kutatóik munkáját kolozsvári, aradi, gyulafehérvári, nagyenyedi régészek segítik, a feltárást a temesvári katonai ügyészség képviselője is felügyeli. A kutatócsoport tagjai: Gheorghe Petrov, Marius Oprea, Paul Scrobotă, Gabriel Rustoiu, Horaţiu Groza, Peter Hugel, Victor Sava és Florin Mărginean.

A diktatúra megdöntésére több tervet is kidolgozó Szoboszlay Aladár római katolikus plébánost és mozgalmának tagjait  – összesen 57, többségében magyar nemzetiségű személyt – 1957. novemberében tartóztatták le

katonai felkelés, a román állam megdöntésére irányuló szervezkedés és hazaárulás vádjával.

A vádlottak felett a kolozsvári harmadik hadtest hadbírósága ítélkezett, a szabóból hadbíró őrnaggyá avanzsált Macskási Pál elnökletével. Tizenegy személyt, köztük Szoboszlay Aladárt és a hozzá legközelebb álló értelmiségiket halálra, öt személyt életfogytiglanra, a többieket több év börtönbüntetésre ítélték. Végül tíz személyt végeztek ki.

Szoboszlay Confederatio című művében egy Arad központú román-magyar konföderáció létrehozásáról írt. Több társával együtt azt tervezte, hogy az 1956-os magyar forradalommal párhuzamosan Romániában is forradalmat robbantanak ki. A Szekuritáté azonban hamar felgöngyölítette az ügyet és letartóztatta a szervezkedőket.

A korabeli jegyzőkönyvek szerint a kivégzést a Szekuritáté temesvári igazgatósága bonyolította le. Arról, hogy 1958. szeptember 1-jén pontosan hol történt a tíz halálra ítélt golyó általi kivégzése, megoszlanak a vélemények, így

a holttestek pontos elhantolási helye is ismeretlen.

A kutatók az Ilfov megyei Jilava hírhedt börtönét, az Arad megyében található mácsai erdőt, az aradi Szekuritáté pincéjét vagy a temesvári börtönt egyaránt a kivégzés lehetséges helyszíneként tartották számon, a tömegsír legvalószínűbb helyeként pedig az aradi Alsótemetőt. Ezt a változatot megerősítette egy volt aradi rendőrtiszt nem hivatalos vallomása is még az 1960-as években. A kivégzettekről csak évekkel később, 1960 és 1971 között állítottak ki halotti bizonyítványt. 

Az IICCMER-t tavaly a Szoboszlay-pert kutató Vekov Károly történész kereste meg azzal, hogy minden kutatási eredmény arra mutat, a tömegsír Aradon található. 2017-ben egy erre szakosodott magyarországi cég talajfelmérést végzett az Alsótemető azon részén, ahová az utóbbi évtizedekben nem temetkeztek. Megállapították, hogy az említett helyen a talajstruktúra nem egyenletes, ami alátámasztotta a feltételezéseket. Ezt a területet ellenőrzi most az IICCMER kutatócsoportja.

A Szoboszlay-pert a Kolozsvári Táblabíróság 2010-ben tárgyalta újra Szoboszlay Aladár testvére, Szabó Emilné kezdeményezésére. A bíróság a vádlottakat ártatlannak nyilvánította, bár ez csak erkölcsi elégtételt hozhatott a hozzátartózóknak. A tömegsír feltárása és a maradványok kiásása az utolsó és a legfontosabb cselekedet, amelyet az áldozatok emlékéért tehet az utókor – áll a közleményben.